Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

148 Április közepén a Zeneművészeti Főiskolán is elkezdődött az igazolás. A zeneakadémiai igazolásokkal csak a kisgazdapárti sajtó foglalkozott, s kérlelhetetlen radikalizmust sürgetett.

2

8 Nagy vihart kavartak a Zathureczky Ede főigazgatóval kapcsolatos hírek, különböző vélemények. Kiderült azonban, hogy Zathureczky részt vett a Szent-Györgyi féle ellenállási csoport munkájában és nagy érdemeket szerzett Magyarország zenei életének újjáélesztésében.

2

9 Az Operaház példájára a Zeneművészeti Főiskolán is bizalmi testületet választottak. A bizalmi testület elnöke Gábriel Ferenc, alelnöke Benczés Ede lett. Tagok voltak: Arany Sándor, Gaál Endre, Kókai Rezső, Tury Peregrin és Vásárhelyi Zoltán. A bizalmi testület öttagú bizottságot is választott a főiskola új szervezeti szabályzatának előkészítésére. A bizottság tagjai lettek: Kókai Rezső, Veres Sándor, Gaál Endre, Harmat Artúr és Waldbauer Imre. A Zeneművészeti Főiskola főigazgatója is bekapcsolódott a munkába. A főiskola tanárai között mozgalom indult az egységes, egyetemszerű csúcsszervezetbe való tömörülés érdekében.

3

0 A Testnevelési Főiskolán a szociáldemokraták sürgettek radikális változásokat. A Népszava szerint a főiskola tanárainak 80 %-át le kellene váltani.

3

1 A legtöbb karon vagy főiskolán csak a legexponáltabb tanárok eltávolítására került sor. A személyi változások lényegesen nem módosították az egyetemek politikai arculatát. Kivételt jelentett a budapesti orvosi kar, ahol a tanárok többsége kicserélődött.

3

2 A baloldalnak 1945-ben sem lett komoly bázisa az egyetemeken. A Műegyetem oktatói közül csak Fenyő István és Benedek Pál tartozott az MKP-hez, a hallgatók közül tizennégyen kérték felvételüket az MKP-be, melynek alapszervi titkára Vámos Tibor volt. Mivel a baloldal egyetemi pozíciói gyengék voltak, a radikális gondolkodású diákok próbálták meggyorsítani a demokratizálást, befolyásolni az igazolásokat. Alig egy héttel az egyetemi oktatás megkezdése után a Közgazdasági Karon diáktüntetés volt báró Kaas Albert fasiszta, szovjetellenes tanár ellen,

3

3 az Építészmérnöki Karon pedig Romsauer Lajos óráján. A debreceni egyetem hallgatói azt követelték, hogy az intézmény elnevezéséből töröljék Tisza István nevét, ismerjék el az egyetemi munkás üzemi bizottságokat, és gyorsan folytassák le az igazolásokat.

3

4 Az igazolások után azért tüntettek a debreceni diákok, mert az egyetemi igazoló bizottság nem marasztalta el Szabó Dezsőt. A diákok azzal vádolták Szabó 28. Kis Újság, 1945. április 19. 29. Szabad Nép, 1945. május 20. 30. Népszava, 1945. július 7. 31. Népszava, 1945. június 6. 32. Ladányi A.: A felsőoktatás szocialista átszervezésének kezdete. Az 1948. évi egyetemi reform. = Magyar Pedagógia, 1970.2.no. 171.p. 33. Szabad Nép, 1945. május 17. 34. Tiszántúli Népszava, 1945. április 28.