Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

146 szemben.

1

8 A szociáldemokrata sajtó április 21-én indított támadást a budapesti tudományegyetem két professzora, Dékány István és Mályusz Elemér ellen.

19 Dékány ellen az volt a vád, hogy a Szálasi-érában előadást tartott a Zsidókutató Intézetben. A Független Kisgazdapárt lapja kritizálta Mályuszt, de a legsúlyosabb vádakkal Domanovszky Sándort és Hajnal Istvánt illette. A lap szerint Hajnal tíz éve náci szellemben adta elő a középkori egyetemes történelmet, Domanovszky pedig pártfogója volt két hírhedt nyilas történésznek: Baráth Tibornak és Mályusz Elemérnek.

2

0 A Nemzeti Parasztpárt 1945. április 28-án a Szabad Szóban reagált a Hajnal István és Domanovszky Sándor ellen kibontakozott sajtókampányra. Erdei Ferenc szükségesnek ítélte a tudomány megtisztítását a németbarát és fasiszta szellemtől, de súlyos és durva hibának minősítette Domanovszky és Hajnal munkásságának megítélését. Cikkében megvédte Domanovszky és Hajnal tudományos tevékenységét és visszautasította a vádakat.

2

1 Másnap a Népszava reagált Erdei írására. A szociáldemokrata lap negatívan ítélte meg Hajnal István munkásságát. Hivatkozott egy 1942-ben tartott szemináriumi előadásra, melyben Marxról azt mondta, hogy elmélkedése a felületen mozog, és állandóan gazdasági fogalmakkal dolgozik. Támadta Hajnalt azért a kijelentéséért is, hogy a marxizmust "csak a német zsidóság tette magáévá". Az SZDP hivatalos lapja e hibákat nem tartotta égbekiáltónak, de mégis azon az állásponton volt, hogy az ifjúság szellemének művelésére talán mégsem Hajnal professzor a legalkalmasabb.

2

2 Tudnunk kell, hogy Mályusz Elemér bizonyos hibái ellenére az egyik legkiválóbb magyar középkortörténész. Hajnal István munkásságában összehasonlító írástörténettel, a technikai fejlődés társadalmi összefüggéseivel, a szociológia és a történettudomány kapcsolatával, valamint a magyar politikatörténet egyes kérdéseivel foglalkozott. Domanovszky Sándor gondosan adatolt szakirodalmi munkássága során főleg a magyar történet középkori forrásaival foglalkozott. Felsőházi tagságra is szaktudományi munkássága alapján jelölte 1939-ben a budapesti tudományegyetem. Dékány István nem fasiszta, hanem eklektikus gondolkodó volt, aki a spekulatív "társadalomfilozófiai" kategóriákon alapuló rendszert szerkesztve művelte a polgári szociológiának német "szellemtudományos" ihletésű irányát. Július 12-én a Jog- és Államtudományi Karon is elkezdődtek az igazolások. A bizottság igazoltnak jelentette ki Szladits Károly, Navratil Ákos és Moór Gyula akadémikusokat. Angyal Pál ügyében nem hozott döntést, mert az idős professzor már régen nyugdíjban volt. A nemzetközi jog tanárának, Gajzágó Lászlónak és a kereskedelmi jog professzorának, Kuncz Ödönnek ügyében további bizonyítást 18. Tiszántúli Népszava, 1945. március 22. 19. Népszava, 1945. április 21. 20. Kis Újság, 1945. április 25. 21. Szabad Szó, 1945. április 28. 22. Népszava, 1945. április 29.