Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
132 Mindezek kapcsán fokozatosan érthetővé válik annak jelentősége, hogy ma már a horizontális információforgalom közvetítésének kérdéseit is magába foglaló, de ennél jóval tágabb körű információgazdálkodás (information management) illetve információgazdálkodástan (information management science) problémái kerültek napirendre 6 5. Egy piramisként elképzelt információs munkában az értéknövelt szolgáltatások magasabb szintjei azonban egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy a hozzáadott értékek fő forrása az emberi fej, a fejben pedig az alkotó gondolkodás. Ezért érdemes figyelmünket röviden az elmék közötti információáramlás párjára, a gondolkodásra is kiterjeszteni. A gondolkodás kérdésének új felvetése az informatikában Már több évtizede annak, midőn a számítógép és az emberi idegrendszer tevékenységének bizonyos hasonló vonásai azt a kérdést vetették fel, hogy vagy azt kell mondanunk: egy számítógép "gondolkodik" - vagy alapvetően módosítani kell a "gondolkodni" ige szokványos jelentését. A kérdés filozófiai súlya nyilvánvaló. Ha például a filozófus önmeghatározásában a "gondolkodom, tehát vagyok" szemléletet egybevetjük a "gondolkodó gépek" problémájával, akkor abban benne rejlik egy olyan lehetséges következtetés is, hogy: gondolkodom, tehát gép vagyok? Másfelől azonban a világhírű IBM vállalatfilozófiájának a kulcsszava is így hangzik: Think! A gondolkodás tehát az üzleti világsikerek forrása? A pontosabb válasz érdekében a gondolkodás különböző fajtáinak tényéből célszerű kiindulnunk. Az egyik a képzelettel kapcsolatos, vagyis úgy gondolom mint úgy képzelem. A másik fajta erkölcsi vonatkozású, azaz úgy gondolom - mint úgy hiszem. Létezik az "ábrándozás", a szabadjára eresztett, csapongó gondolkodás, több fokozatban, egészen az alvás közben fellépő álomig. Weawer a gondolkodásról szólva a logikai vagy logikus gondolkodásra irányította a figyelmet. Nem foglalkozott a "képzelem" vagy a "hiszem" típusú illogikus, irracionális folyamatokkal. A logikus gondolkodással foglalkozott tehát, amelynek segítségével helyes következtetésekhez juthatunk. A logikus, racionális gondolkodásnak azonban két fajtája különböztethető meg. Az egyik az "arisztotelészi", a klasszikus logika. Az axiomatikus-deduktív gondolkodást évszázadokat uraló mintaképe az euklideszi geometria. Ez a régi logika csak két igazságértéket ismer: vagy igaz ("1"), vagy hamis ("0"), a harmadik kizárt. 65. Tanulmányok aaz információgazdaságról. Szerk. Szabó J. Bp.l986,KSH - OMIKK. Ezt a súlyponteltolódást dokumentálta Rózsa György doktori témaválasztása: Információ: az igényektől a szükségletekig - Nemzeti adottságok és nemzetközi együttműködés a tudományos információgazdálkodásban. Bp. 1988.
