Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
133 Az új, a másik gondolkodásmód a "nem-arisztotelészi", a valószínűségi logika. Bizonytalan feltételekből segít megbízható információkat nyerni. Mér, esélyeket, valószínűségeket mérlegel és a "minden" vagy "semmi" között végtelen sok értékkel dolgozik. Világunk valószínűségi jellegű, ezért létérdekünk, hogy elsajátítsuk az alternatív lehetőségek mérlegelésének technológiáját, a többcsatornás, plurális gondolkodást. S e csatornák közül az egyik csak a klasszikus logika, a régi gondolkodás. Viszont a régi, klasszikus és az új, valószínűségi gondolkodás nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Ma már nem meglepő, hogy a modern ember-gép rendszerek megjelenésével az alkotó gondolkodás tekintetében is előtérbe került az emberi és a gépies rész különbségének és kapcsolatának vizsgálata. A "von Neumann-gép" ugyanis mintát szolgáltatott a gondolkodás gépies részének gépesítésére és bázist az emberi elmének a magasabb funkciókhoz történő felemelkedésére. Maga Neumann a munka távlatait így jelölte ki: "Teljesen világos, hogy minden eddiginél bonyolultabb és nagyobb mennyiségű információt gyűjthetünk össze. Valamelyest más a helyzet a döntések tekintetében. Kifejlődtek, különösen az utolsó évtizedben a döntéshozás elméletei, mint a gépesítés első lépése. Mégis a jelek arra mutatnak, hogy a legtöbb, amit a gépesítés adhat e téren, még hosszú ideig az, hogy a gép segítséget nyújt a döntéshozáshoz, miközben maga a folyamat szükségképpen emberi marad. Az emberi értelem sok olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyet nem lehetséges automatikusan megközelíteni. A logika itt szereplő típusa, amelyet általában az "intuitív" szóval jelölnek, olyasmi, amiről még rendes leírásunk sincsen. A legjobb, legtöbb, amit tehetünk, hogy felosztjuk az összes folyamatokat olyanokra, amelyeket a gépek, és olyanokra, amelyeket az emberek tudnak jobban elvégezni; s azután kitalálunk módszereket, amelyekkel a kettő összekapcsolható. Ma ennek a folyamatnak csak a legelején tartunk." 6 6 E felismerés az emberi alkotómunka racionalizálásához és humanizálásához, a döntési rendszer dialektikájához mutatott korunkban is érvényes főirányt. Az informatika lépcsőfokain Az informatika területén bekövetkezett tényleges fejlődés fokozatosan tapasztalati ténnyé változtatta a negyvenes-ötvenes évek kiemelkedő tudósainak-mérnökeinek előrelátásait 6 7. Világossá vált, hogy a valóságos informatikai rendszerekben a hardveren és a szoftveren túl egyre fontosabb az "organizációs áru", vagyis, hogy az elemek miként vannak rendszerré szervezve. Másfelől kiderült, hogy az ember-gép rendszerben a döntő elem az ember, a "manware". 66. Neumann }.: A legújabb fejlődés hatása a gazdaságra és a közgazdaságtanra. In: Válogatott előadások... i.m. lOl.p. 67. Füzeséri A.: Az információtechnika fejlődési irányai. l-3.r. MM 1989.4.Д, 6.no.
