Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

124 Negyven esztendővel később már Washingtonban mondotta a fizikus-mérnök: "Egy olyan lelkesedés vett rajtunk erőt, hogy most azután megcsináljuk azt a magyar életet, ami kívánatos volna, olyan lelkesedés vett rajtunk erőt, hogy az elegendő lett volna arra, hogy tényleg megcsináljuk azt az életet. Kivéve persze, ha kívülről jövő politikai erők meggátolják..." 3 9. A "vasfüggöny" lezuhant A kis országok sorsa nagymértékben függ a világpolitikától, a nagyhatalmak belső és egymás közti viszonyainak alakulásától. Ma már jól ismert, a világháború alatt a szövetséges nagyhatalmak lényegében érdekszférákra osztották Európát. Hazánk a szovjet övezetbe került, s amikor a német megszállóktól Magyarországot felszabadította a szovjet hadsereg, vele érkezett a sztálini akarat érvényesítését szol­gáló gépezet. Ez kezdettől megszabta a belpolitikai feltételeket és mozgásteret. A koalíciós hatalom sorsát az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyának alakulása döntötte el. 1946-ban, miközben Akadémiánkon a megbékélés szelleme kerekedett felül, a nagyhatalmak közötti együttműködést a konfrontáció politikája váltotta fel. Lezu­hant a "vasfüggöny". Ennek járulékaként nemsokára a magyar belpolitikában is radikális fordulat történt a demokráciától a diktatúrához. A tudás, a tudomány - hatalom. Egy sztálinizált rendszernek természetesen erre is ki kellett terjesztenie az irányítást-ellenőrzést. Az autonóm, önszerveződő közösségek sorsa a "fordulat évével" megpecsételődött, a NÉKOSZ-tól a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetéig. A tudományos-műszaki értel­miség képviselői közül számosan koncepciós perek áldozatai lettek, vagy idejében elmenekültek; Szent-Györgyinek 1947-ben, Baynak 1948-ban kellett a menekülést választania. Az MTA újra válaszúthoz ért: vagy beilleszkedik az új rendszer korlátai közé, vagy elsorvasztják. Az Országgyűlés az 1948. évi XXXVIII. törvénycikkével életrehívta a Magyar Tudományos Tanácsot, amelynek fő feladatát a tudományos élet tervszerű irányítá­sában és a gyakorlati élettel való kapcsolatának erősítésében jelölte meg. Az MTT irányítását a hatalom második embere, Gerő Ernő vette kézbe. Az MTT 1949. feb­ruár 21-i alakuló ülésén Gerő a tudósoknak jelentős fizetésemelést, kutatóintézetek felállítását ígérte és egyúttal jelezte, hogy a tudománynak is be kell illeszkedni az ötéves tervek rendszerébe, hozzá kell simulni az ország tervéhez 4 0. A Gerőck által megkövetelt irányba történő átszervezés ezek után gyorsan ment. Mivel az MTT tagjainak több, mint a fele az Akadémia tagjai közül került ki, 39. Bay Zoltán személyes közlése. Washington, 1987. április. 40. Gerő E.: Harcban a szocialista népgazdaságért. Bp.1950,Szikra. 350.p.

Next

/
Thumbnails
Contents