Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
6. szám - Szemle
487 szakmai tárgyakra korlátozódik; tudniuk kell valamennyit a történelemből, a jogtudományokból, a közgazdaságtanból, a kormányzásról és a közvéleményről — ma már kiáltóan időszerű! Bizonyosnak látszik ugyanakkor az is, hogy nagy szükségünk van a történelmi, tudománytörténeti tények jobb megismerésére, a tudomány és a totalitárius állam viszonylatában az igazi kérdések jobb megértésére. Ezek közül hármat ragadunk ki. Az állam sajátos ellenérdekeltségét bizonyos területeken létrejövő új, originális tudományos eredmények szervesülésében, elterjedésében. A tudomány társadalmi alrendszerének az adott államberendezkedéssel adekvát, a tudomány természetével inadekvát szervezési elveit. A tudomány fejlődése szempontjából olyan meghatározó elv erős csorbulását mint a minőség demokráciája és a demokrácia minősége, beleértve a kiemelkedő tudományos minőséget prezentáló tudósok faji vagy politikai okokból történő eltávolítását a tudományos szférából. A XVIII. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus arra is figyelmeztetett, hogy a tudomány és az állam problémakörében nekünk európaiaknak nélkülözhetetlen a szélesebb kontextusú kitekintés. A praktikus-pragmatikus utat befutó Egyesült Államok, a sorsközösség gondolatának jegyében egalitárius, szocialisztikus jegyeket 38 felmutató Japán tudománytörténeti és tudományszervezési tapasztalatai bizonyos béklyóitól oldhatják és új nézőpontokhoz is segíthetik az európai gondolkodást. Az alapkérdésről magyar források üzenete nyomán Felelősen gondolkodó tudósok véleménye ma Keleten és Nyugaton megegyezik abban, hogy a nukleáris forradalomtól az információs forradalomig tartó fundamentális átalakulások nyomán "... ellentmondás alakult ki egyfelől a tudományos és műszaki haladás, másfelől a társadalom és az egyén fejlettségi foka között." 3 9. A központi probléma a korszerű tudomány és a modern állam viszonya. Érdemesnek látszik egészen Montesquieu-ig visszamenni, hogy bizonyos kérdésekben tisztábban lássunk. Ugyanis kereken 200 éve lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya, amely lényegében az ő eszméire épült. Közismert, hogy a modem demokratikus állam a döntő hatalmi ágak megosztásán és egyensúlyán alapul. Dy módon a rendelkező, a végrehajtó és az ellenőrző, tehát a törvényhozó, a kormányzó és a bírói hatalom egymástól független, ugyanakkor egymással egyensúlyban lévő hatalmi ágakat képez. Az állam lakosságának szuverén akarata a politikai akaratképzés társadalmilag intézményesített csatornáin hat vissza az államra. De az államra nemcsak a szuverén akarat, hanem a természet törvényei is hatnak, éspedig a tudományos megismerésen át. 38/ Monta,A.: Made in Japan. Bp. 1989,Árkádia. 39/ Kapica, Sz. - Hellmann, M. : Üzenet a tudományos közösségnek. In: Áttörés, i.m.
