Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
6. szám - Szemle
451 amit kifejezhet a tudományos könyvtár, az elérhető számítástechnikai eszközök, vagy egyszerűen a szakmai-tudományos kommunikáció fórumainak biztosítása (folyóiratok, konferenciák, viták, szakmai közélet stb.). Nem elhanyagolható a térségek, települések infrastrukturális ellátottsága. A környezet és ellátottság nagymértékben meghatározza mind a szellemi potenciál bővülését (pl. letelepedést), közérzetének alakulását, mind magát az aktivizációt. A térségi és települési környezet, infrastruktúra, ellátottság, az életmód és az életminőség feltételeit adják, így a szellemi erőforrások számbavételénél feltétlen szerepük van. Végezetül meghatározó a helyi közösség vagy pontosabban a helyi társadalom színvonala, intézményei, mozgásformái. A modernizációt hordozó helyi közösség nagyban mozgósíthatja a szellemi potenciált, növelheti annak cselekvési terét. A konzervatív, paternalizmuson alapuló, mereven hierarchizált struktúra (legyen az gyár, vállalat, iskola, vagy éppen város vagy megye) lefojtja az aktivizáció színtereit, a "kellemes" középszer meghitt biztonságát teremtve meg és tovább fokozva a térség vagy település lemaradását, helyzetének romlását. A felsorolt tényezőket természetesen lehet tágítani, bővíteni és finomítani, öszszességében számos mérhető és nehezen definiálható faktor együttesen alakítja egyegy térség vagy település szellemi erőforrását. Ezek feltárásával és megismerésével (talán minősítésével) a célunk az, hogy mindazokat a területi (belső) erőforrásokat számba vegyük, amelyek az adott térségek, települések megújítását hordozhatják, segíthetik vagy egyszerűen determinálhatják. A vizsgálat színterei, módszere Az észak-dunántúli térség gazdaságában (Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megye) az ipar"' meghatározó ágazat, koncentrációja egyértelműen növekszik mind a foglalkoztatottak számában, mind az állóeszköz-állomány nagyságában és felszereltségében (Id. 1. ábra). Az egyes megyék ipari potenciálja és annak alakulása természetesen eltér egymástól. 2 A kitermelő ipari bázisokat és az elsődleges nyersanyag-feldolgozást végző ipari centrumokat tömörítő megyék erőforrásaikat dinamikusabban növelték, mint a feldolgozóipart koncentrálok. A nyolcvanas években is tovább bővültek a nehézipari bázisok, míg a feldolgozóipari egységek csak mérsékelten, visszafogottan. Az ipari szerkezet tehát konzerválódott, aminek hatása érződik a szellemi erőforrások állományának és intézményrendszerének mozdulatlanságában is. x/ A térség iparának szerkezetét nem tekintjük át részletesen, hiszen még a felszínes bemutatás is jelentősen megnövelné a dolgozat terjedelmét. 21 Rechnitzer J. - Lados M. : Jövedelemtermelés változásai a megyékben (1980-1985). = Tervgazdasági Fórum, 1988.3.no. 40-53.p.
