Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
6. szám - Szemle
452 A városhálózat tömöríti a térség iparát, csak Komárom megyében található néhány nem városi településben ipar. A válságágazatok a térség iparában számottevőek 3, egyes megyékben az egész ágazatot meghatározzák (Komárom, Veszprém), másutt kiforrott bázisa van a dinamikus ágazatok fogadásának vagy működésének (Győr-Sopron, Fejér). Tanulmányunkban azokat a tényezőket vizsgáljuk, amelyek a szellemi erőforrások oldaláról mint mai adottságok vagy fejlesztési csomópontok szolgálhatják az iparszerkezet megújítását és aktivizálását. A rendelkezésre álló adatbázis behatárolta a vizsgálat körét. Nem elemezzük a térség megyéinek és településeinek népességét foglalkoztatási és iskolázottsági színvonal alapján, mivel az 1980-as népszámlálás óta sorozatos változások következtek be a régióban (erőteljes népességfogyás bizonyos térségekben, dinamikus településkoncentráció stb.). Nem a települések és a térség emberi tőkével való ellátottságát, hanem mindazokat az erőforrásokat (intézményeiket) vizsgáljuk, amelyek a szellemi potenciált megtestesítik és újratermelik, tehát a közép- és felsőfokú oktatást és a tudományos kutató-fejlesztő bázist. A középfokú oktatás intézményhálózata A középfokú oktatás jellege, valamint térségi eloszlása alapvető meghatározója lehet a szellemi erőforrások megjelenésének, azok színvonalának, minőségének. A képzés jellegét befolyásolja a település vagy térség gazdasági szerkezete, az oktatási intézmények hagyományai, és végezetül a település státusza. Az első tényezőnél döntően a szakközépiskolai és szakmunkásképző hálózat kiépülése és kapacitásának bővülése a meghatározó; az intézményjelleg részben a korábbi gazdasági és településhálózati funkciókhoz kötődik; az utolsó tényező pedig a település jellegére, hagyományaira és — természetesen — közigazgatási státuszára vezethető vissza. Minél magasabb szerepkört szántak a településnek, annál sokoldalúbbá és koncentráltabbá vált a középfokú intézményhálózat. (A térség megyeszékhelyein a legnagyobb az intézmények száma és a tanulólétszám.) A régió az 1000 lakosra jutó középiskolások számában eléri az országos átlagot (1. táblázat), az intézmények és a tanulók, valamint a tanszemélyzet térségi koncentrációja magasnak mondható. A megyék között jóval megosztottabb a kép. A térség legtöbb intézményével Győr-Sopron megye rendelkezik; itt a legmagasabb a tanulólétszám és kiemelkedő a tanerővel való ellátottság. A gimnáziumi tanulókét meghaladja a szakközépiskolások száma (1:1,6), ami a megye erőteljes gazdasági potenciáljával, sokoldalú termelési és ellátási (szolgáltatói) funkciójával magyarázható. 3/ Rechnitzer J.: Az ipar szerkezetátalakításának területi hatásai. Kézirat. Győr, 1987. 25 p.
