Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
43 2/ Likért négyféle vezetési stilust határozott meg. A kizsákmányoló, parancsuralmi /utasitó/ rendszerben a bizalom igen csekély, a félelem motivál, a kommunikáció gyenge. A jószándéku p arancsuralmi rendszerben a vezető szívélyes, paternalista. A konzultativ rendszerben a vezető erős kézzel irányit, a kommunikáció azonban élénkebb, mint az első két esetben. A participativ csoport rendszerében a vezető segiti a közös döntéshozatalt. Likért a participativ rendszert tartja követendőnek a K+F szervezetben, bár megjegyzi, ha ég a ház, a vezető nem hivhat össze értekezletet, hanem utasitja a rangidős kutatókat isi Egy másik osztályozás szerint a vezetés lehet mechanikus, organikus vagy folyamatrendszerii. Az első a vezetést zárt rendszenek tekinti, a második bizonyos korlátokon belül alkalmazkodónak, a harmadik erősen változó rendszernek, ahol a vezető a változás katalizátora, a folyamat irányitója és tervezője. A vezetői szerep lehet oktató, tolmácsoló, ösztönző, kockáztató, döntéshozó, folyamatirányitó, bajelháritó, problémafeltáró, konfliktusmegoldó és közvetitő. A VEZETŐ SZEMÉLYISÉGE A kreativitás-kutatás szerint a kutatószervezetet olyan emberekkel kell benépesiteni, akik kutatói kvalitásukat már bizonvitották. Az élenjáró kutatók általában jó mentorok, nagy hatást gyakorolnak a többi kutatóra. Ez nem jelenti azt, hogy a legjobb tudósokból vezetőt kell csinálni, de tény, hogy csak az lehet a kutatók sikeres vezetője, aki maga is elismert tudós. A vezetők szivesen irányítanak elkötelezett munkatársakat. A vezető elkötelezettsége "ragályos", példája inspirál. Ha a beosztottak látják, hogy a vezető nemcsak elkötelezett, hanem valóban hisz a célokban és lelkesedéssel dolgozik, akkor ők is igy viselkednek. A K+F-ben feltétlenül szükséges a kétirányú kommunikáció kialakítása. Evvel együtt jár a nyilt, őszinte véleménycsere, az egyéni vélemény vállalása, annak tiszteletben tartása. A jó vezető világosan és érthetően el tudja magyarázni, milyen tekintetben kiván változást, és vonzóvá is teszi az elérendő állapotot. A kutatók gyakran elfogultak a vezetőkkel szemben, többet adnak egymás véleményére, mint a "felülről" jött sugallatokra. A vezetőnek azonban módja van arra, hogy különféle akciókkal befolyásolja munkatársait. 2/ LIKÉRT,R.; New patterns of management. New York,196l,McGraw Hill.