Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

1. szám - Szemle

42 A STILUS KIALAKÍTÁSA A stilus sok mindenből tevődik össze: az értékek, a megjelenés, a szókincs, az előadásmód, az empátia stb. kombinációjából. A vezető és a beosztott kutató közötti kapcsolat sikere azzal mérhető, növeli vagy csökkenti-e a hatékonyságot. A vezető és a csoport stílusának szerencsés találkozása fokozza a vitalitást, a nyitottságot, az azonosulást a szervezeti célokkal, kellemessé teszi a légkört, a hangulatot. Az ember születésétől fogva formálja stilusát. Megtanulja, hogy egyes viselkedésmódokkal jobban va^gy rosszabbul ér célba, ennek megfelelően többféle magatartásmódot, stilust tart' tarsolyában. Amikor valaki dolgozni kezd, olyan magatartást vesz fel, ami már máshol bevált. A munka során azonban uj magatartásformák alakulnak ki. Ha valakit előléptetnek vezetővé, stílusának is változnia kell, a munkábalépés előtti élete, beosztotti munkatapasztalatai, más vezetők megfigyelései, személyes tapasztalatai, helyismerete, a vezetőképzés során szerzett ismeretei alapján megkísérli az alkalmazkodást az uj szituációhoz. Előfordul, hogy igen intelligens, rendkivül jó szakemberből rossz vezető lesz. Felerősödhetnek negativ tulajdonságai. Megtörtént, hogy az újonnan kinevezett vezető behúzódott szobájába, türelmetlenné vált, éles hangon beszélt beosztottjaival, elutasította a munkatársak segítségét, ugy vélte, a kinevezés ténye elegendő a vezetéshez. A következmény: a bizalom megrendült, a kommunikáció romlott, a teljesítmény és vele a hatékonyság csökkent. Nyilvánvaló, amikor valaki vezető lesz, ugy kezd viselkedni, ahogy a vezető szerepét elképzelte, mint szinész alakítja a figurát, körülötte a K+F szervezet a díszlet, a munkatársak a szindarab mellékszereplői. A közös tevékenység csak akkor lesz eredményes, ha a vezető magatartása érthető a csoport számára, ha tisztában van saját értékeivel, nyitott a többiek felé, szavahihető és bizalmat ébreszt. Az az ember választja meg jól munkahelyét, aki azonosulni tud az intézmény céljaival, elfogadja annak légkörét és igyekszik alkalmazkodni. Az alkalmazkodás nem tudatos cselekedet, hanem visszacsatolás eredménye. A munkahely tehát alakítja az egyén- és csoportértékeket, a magatartást, a stilust. A vezetőknek ezt figyelembe véve kell tervezniük a K+F környezetét. KLASSZIKUS VEZETÉSI ELVEK A K+F-ben a munkatársak részvétele egy folyamat eredménye, részei a feszültség és a stabilitás, a szabadság és a jól meghatározott korlátok, a hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok hálózata.