Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

1. szám - Szemle

25 Mélyrehatóan kiaknázzák az állami és magánszektor bóviilő együtt­működési lehetőségeit a K+F terén. A csúcstechnológiák és az uj termé­kek létrehozásában egyre tekintélyesebb az alapkutatási eredmények sze­repe és egyre gyakoribb az érdekelt egyetemek, kutatóintézetek, vállala­tok kooperációja. Az un. gazdaságközpontu — főleg alkalmazott kutatási és fejlesztési — K+F tevékenység zömét a nagy magántársaságok végzik. Ujabban lendületesen növekszik a kis- és középvállalatok inno­vativ aktivitása is. A magánszektor K+F ráfordításai ebben a szférában messze meghaladják az államiakat. A magáncégeknél összpontosul a K+F te­vékenység — mások mellett — a vegyiparban, a gyógyszergyártásban és a gépiparban. A kormányzat viszont feladatának tartja a magánvállalkozók munkájának serkentését, az eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazásá­nak elősegítését. Svájc intenziven törekszik arra, hogy szellemi, műszaki, felsőok­tatási és egyéb kapacitásainak megfelelő arányban kapcsolódjék be a nemzetközi tudományos tevékenységbe. Tekintve, hogy külkeres­kedelmének több, mint fele az Európai Gazdasági Közösséggel bonyolódik le, K+F kapcsolatai is elsődlegesen e régióban jelentősek, bár más vi­szonylatokban szintén bővülnek. Nyugat-európai programokban már hosszabb idő óta széles körű a részvétele. Közreműködik az ESA, a CERN, az EURATOM, valamint a COST munkálataiban. Szerepet vállalt az EUREKA jónéhány ipari projektuma megvalósításában. Számos egyéb tudományos szervezet munkájából kiveszi részét az alpesi ország, részben saját hosszú távú feladatai megoldása céljából. A svájci kutatáspolitikai koncepció arra a felismerésre épül, hogy a tudományos-technológiai haladás dinamizálása kulcsfontosságú zá­loga a világpiaci versenyállóságnak, a gazdasági szerkezet lendületes korszerűsítésének, a nemzet távlatilag is sikeres fejlődésének és egy­ben uj és vonzó munkahelyek teremtésének. Az aktiv és rugalmas kutatás­politika az összes érdekelt partner racionális együttműködését, az anya­gi terhek közös vállalását igényli. A FINANSZÍROZÁS SAJÁTOSSÁGAI A K+F ráfordítások összességükben a svájci bruttó hazai termék értékének 2,7-2,9 %-át tették ki az utóbbi években. Ez azt bizonyítja, hogy' az Egyesült Államok, az NSZK, Japán és Svédország mellett az alpe­si ország is beletartozik az intenziv kutatótevékenységet folytatók sorába . A ráfordítások forrásszerkezete viszonylag keveset változott az elmúlt félévtizedben, az összegek oroszlánrésze /76-8О %-а/ a ma­gánszektorból ered. Az állam ilyen szerény részosedésére a fejlett tőkés országok között csak Japánban találni példát. Svájcban egyébként a szövetségi állam mellett a kantonok is szerepeltetnek költ­ségvetéseikben K+F keretet. A legutóbbi hivatalos^/ adatok szerint 3/ FREIBURGHAUS, D. - ZIMMERMANN ,W. i.m.

Next

/
Thumbnails
Contents