Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

1. szám - Szemle

26 1983-ban a Bund 16,8 %-os, a kantonok 7,7 %-os, a magánvállalkozók 75.5 %-os arányban viselték a tudományos-fejlesztő tevékenység költségterheit. A szövetségi költségvetésben a K+F keret 1965-ben 3.9 %-ot, husz évvel később 6,3 %-ot, 1987-ben 7,2 %-ot képviselt, miközben a költségvetés összegszerűen csaknem ötszörösére növekedett. 1.táblázat A szövetségi állam K+F kiadásai és megoszlásuk* /millió svájci frankban/ 1970 1980 1987 Összesen 535 1 160 1 ?60 Egyetemek ++ Alapkutatás 330 738 1 116 Egyetemek ++ Alapkutatás 110 239 351 Alkalmazott kutatás 95 183 293 +/ A honvédelmi tárca katonai célú kiadásai nem szerepelnek az adatokban)és hiányoznak az épületekre és épitési telkekre költött összegek. ++/ Az alap- és alkalmazott kutatás fokozódó összefonódása neheziti a keretek pontos elkülönitését. A Bund fejlesztő munkákra olyan keveset költ, hogy azt külön nem is regisztrálják a közlemények. A szubvenciók alakulásáról és a kiemelt szférák közötti felosztásról a 2. táblázat ad áttekintést. 2.táblázat Az állami kutatási támogatás megoszlása /millió svájci frank/ 1970 1980 1987 Kantonális felsőoktatási intézmények 75,6 272,7 332,0 Zürichi Műszaki Főiskola 95,7 239,1 355,4 Lausanne-i Műszaki Főiskola 32,1 85,2 138,6 Műszaki főiskolákhoz csatolt intézmények 55,3 147,5 185,7 Svájci Nemzeti Alap Kutatástámogató Bizottság /KWF/ 70,0 139,7 205,5 Svájci Nemzeti Alap Kutatástámogató Bizottság /KWF/ 1,7 11,9 22,2 Mezőgazdasági kutatóintézetek 25,2 61,7 79,7 Nemzetközi kutatási kooperáció ESA 8,0 27,0 47,0 CERN 10,2 23,9 30,0 EURATOM — 7,0 14,7 COST 1,7 2,8 egyéb 1,1 4,2 x/ A felsőoktatási intézményeknél az összegek az oktatást és a kutatást együttesen szolgálják, kb. kétharmad-egyharmad arányban, xx/ A Kommission zur Förderung der Wissenschaftlichen Forschung zömmel a kis- és középvállalatok részére nyújt segítséget.