Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

1. szám - Szemle

24 az állam támogatást nyújt a magánszektorban folyó fontos projektumok bizonyos hányadának megvalósításához. Az 1984-ben életbe lépett kutatási törvény a tudománypolitikai vezérelvek, a prioritást élvező programok, valamint a realizálásukra szolgáló költségkeretek meghatározását a korábbinál ru­galmasabbá és hatékonyabbá tette. A hatékonyság egyik biztositéka a sze lektiv.itás fokozott érvényesítése mind a több évre szó­ló, mind az éves K+F feladattervek esetében. A kiemelt állami tudományos célok és programok kidolgozásához a Szövetségi Tanács — tehát a kormány a Svájci Tudományos Tanácstól kap tematikai javaslatokat. E szerv különböző kutatási intézményekkel és más érdekelt partnerekkel együttműködve, valamint a nemzetközi irány­zatok figyelembevételével határozza meg ajánlását. A közép- és hosszú lejáratú programok felelős kialakításában részt vesznek a tudományos tevékenységet támogató — és részben végrehajtó — szervezetek, igy a Nemzeti Alap, az akadémiák, az oktatási tanács, a fontosabb főiskolák, továbbá az illetékes szövet­ségi minisztériumok és hivatalok is. Mindezek közreműködésével, tehát alulról épülnek fel a kormány elé terjesztett tudományos feladattervek, amelyek közül az 1974—ben hozott parlamenti határozat szellemében az or­szágos társadalmi és gazdasági érdekek szempontjából döntőeket reali­zálják. A jóváhagyott hosszabb távú állami kutatási programokhoz a későb­biekben nem ragaszkodnak mereven, indokolt esetben menet közben módositják azokat. Általában négy évenként rend­szeresen felülvizsgálják a folyamatban levő projektumokat. Az un. nem­zeti kutatási programok realizálását a Svájci Nemzeti Alap segiti és ellenőrzi, ezek átlagos időtartama 6-8 esztendő. Napjainkig 29 ilyen jeléntős programot hagytak jóvá, tárgykörük igen változatos, találhatók itt — többek között — a sziv- és vérkeringési betegségek megelőzésé­vel, a regionális fejlesztési politikával, a mikro- és optoelektroni­kával kapcsolatos projektumok éppúgy, mint környezetvédelmi, valamint biztonságpolitikai célúak. 2' Rendkívül fontos kutatások folynak továb­bá az atomenergetika, az infórmatika, a szupravezetők és a világürku­tatás területén is. _ Figyelmet érdemelnek a főbb miniszteriális kutatóhelyek, amelyek profiljuknak megfelelően katonai, postai-távközlési, mezőgazdasági, me­teorológiai, egészségügyi, erdészeti, közlekedési, ökológiai és útépí­tési kutató tevékenységet folytatnak, széles spektrumu és döntően gya­korlatorientált feladatokat végeznek. A Nemzeti Alap elsősorban alapkutatási programokat támogat lényegében minden tudományterületen, de figyelembe veszi azt is, hogy napjainkban az alap- és alkalmazott kutatás mindinkább ötvöző­dik, egymásba olvad. Az interdiszciplinaritás fokozódó érvényesülésé­hez kedvező feltételeket teremt Svájc tudománypolitikája infrastruktu­rális és egyéb vonatkozásban egyaránt, követve ezzel a világtrendet. 2/ F RE IBURG HAUS ,D. - ZIMMERMANN, W.: Organisation und Finan­zierung der Forschung in der Schweiz. = Die Volkswirtschaft /Bern/, 1988.3. no. 13-15. P.

Next

/
Thumbnails
Contents