Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
13 1979-ben az egyetemi szektorban K+F területen 60 082 fő dolgozott, közöttük 25 868 kutató. 1985-ig az összlétszám további 9 ООО fővel, ezen belül 4 ООО kutatóval gyarapodott. 18/ Az egyetemi K+F-re fordított közvetlen kiadások 1969-79 között több mint ötszörösükre növekedtek, majd 1987-ben 7Д1 milliárd márkát értek el.19/ Ez az NSZK K+F kiadásainak 12,5 %-át képviselte, ami a hetvenes évek 20 % körüli részesedéséhez képest lényeges csökkenés. Az egyetemi K+F finanszírozásában mind nagyobb jelentőségre tesz szert az un. harmadik eszközökből /Drittmittel/ történő finanszírozás. Ez mindenekelőtt a DFG és a BMFT egyetemi kutatástámogató tevékenységét jelenti. KUTATÁSTÁMOGATÓ SZERVEZETEK, KUTATÁSI INTÉZMÉNYEK A tudományos potenciál szerveződését a sokféleség, a nagyfokú differenciáltság, de emellett az áttekinthetőség jellemzi. A tudományos önszerveződés inherens igényének biztosítása ugyanis sajátos szövetségi-tartományi szabályozással párosul. A potenciál jellegzetes szerveződési keretei — a felsőoktatás és a gazdaság szféráján kivül — a kutatástámogató szervezetek /6 alapítvány, egyesülés/, az un. hordozó szervezetek /MPG, FhG/, a nagykutató központok /13 központ/, az un. Kék lista államilag támogatott tartományi tudományos intézetei /49 intézet/, a szövetségi kutató intézmények /az egyes szövetségi miniszterek felügyelete alatt mintegy félszáz/, a nemzetközi szervezetek és kutatási intézmények az NSZK részvételével /6 nemzetközi szervezet, 12 nemzetközi intézmény/. A tudományos potenciál teljesítménye szempontjából kiemelkedik a DFG, az MPG, az FhG és a nagykutató központok tevékenysége. A legjelentősebb kutatástámogató szervezet a Deutsche Forschungsgemeinschaft. A tudományos önigazgató szervezet tagja szinte valamennyi tudományos főiskola, továbbá 13 nem egyetemi kutatási intézmény, 5 akadémia, valamint 3 tudományos egyesület. A szervezet feladata a kutatástámogatás /kuta- . tási programok finanszírozása, a kutatók közötti együttműködés és a tudományos utánpótlás támogatása/, a parlament és a hatóságok részére végzett tudományos tanácsadás , valamint a gazdasághoz és a külföldi tudományhoz fűződő kapcsolatok ápolása. Pénzügyi eszközeit /1986: 1,016 milliárd márka/ a szövetség és a tartományok 50-50 %-ban biztosítják. A Max-Planck-Gesellschaft a természet-, a szellem-, és a társadalomtudományok müvelésének magánjogi bázison működő szervezete. A tudományos önigazgató szervezet kereken 60 kutatóintézetet és kutatóhelyet egyesit. 19/ Bundesbericht.... i.m, 62.p.
