Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
14 Az MPG intézeteiben — a főiskolai alapkutatások kiegészítéseként — felderítő /"tiszta"/ valamint alkalmazásközeli alapkutatások folynak. A kutatások elsősorban a különösen fontos, perspektivikus uj problémákra irányulnak, melyekre a tudományos főiskolák figyelme a hiányzó kapacitás miatt nem terjedhet ki. Az MPG olyan csucsterületeken dolgozik, mint az ür- és plazmakutatás, a genetika, a szilárdtestfizika vagy ujabban a kvantumoptika. Kutatási témavezetőként nemzetközileg elismert kutatókat alkalmaz. A több mint 8 ООО munkatárs között 2 100-2 200 kutató, továbbá 2 500 vendégkutató, ösztöndíjas dolgozik. Ez a létszám a hetvenes évek eleje óta állandó.Az MPG-t 1964 óta a szövetség és a tartományok 50-50 %-os megoszlásban finanszírozzák. A szervezet költségvetése 1972 és 1985 között megkétszereződött /838,3 millió márka/. 2 0/ Bár a szervezetet az állam finanszírozza, önigazgató szervezeti státuszából és sajátos jogállásából eredően sok tekintetben önálló, noha a szövetségi kormány és a tartományok bizonyos beleszólási jogokkal rendelkeznek. A Fraunhofer-Gesellschaft az alkalmazott kutatás előmozdítását szolgáló un. hordozó szervezet, amelynek 1986-ban 27 szerződéses intézete, 2 szolgáltató és 6 honvédelmi jellegű kutatóintézete volt. Az FhG 1956-ig alárendelt szerepet játszott. A szövetségi Honvédelmi Minisztérium K+F megrendelései lendítették fel. 1957-től megindult az intézetek kiépítése, a hatvanas évek végén pedig megkezdődött az FhG profiljának átalakulása, a "cél nélküli" alapkutatások és az ipari termelés közötti összekötő kapoccsá válása. Tevékenységének homlokterében áll az alapkutatási eredmények transzferje, a honvédelmi és a polgári kutatások közötti technológiacsere, a kis és közepes vállalatok K+F potenciáljának betagolása a kormány kutatáspolitikai összkoncepciójába. 1985-ben az FhG 2 5OO fős tudományos személyzetében 988 kutató tevékenykedett. 21/ Az FhG az NSZK jelentős kutató szervezetei közül a legkisebb költségvetéssel rendelkezik. Kiadásai 1985-ben 438 millió márkát értek el, a K+F-ből eredő bevétel ugyanakkor 226 millió volt. A szerződéses kutatóintézetek ráfordításainak 65 %-a saját bevétel, 35 %-a sikerfüggő intézményes támogatás /BMFT s 90 7 tartomány: 10 %/. _ A 13 nagykutató központ /Grossforschungseinrichtungen - GFE/ több mint 20 000 főnyi tudományos személyzetével, köztük 1987-ben 8 787 kutatóval az ország legnagyobb zárt tudományos potenciálját képezi. 2 2 A GFE-k létrejötte a Szövetségi Atomminisztérium 1956-os életre hivásával, majd az első atomprogram kialakításával függ össze. Ekkor vette kezdetét az az időszak, amikor az állam központosított anyagi támogatással egyre átfogóbb és közvetlenebb befolyást kezdett gyakorolni a tudomány fejlődésére. 20/ Bundesbericht ... i.m. 286.p. 21/ Eundesbericht ... i.m. 289., 290.p. 22/ Bundesbericht ... i.m. 294., 295.p.
