Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
12 1. táblázat A K+F kiadások és a K+F létszám alakulása az NSZK-ban 1962-1985 között Év K+F kiadások össze sen K+F kiadások szöv.kormány állam K+F kiadások ,ga zdaság K+F foglalk. összlétszám Kutatók száma /teljes idejű/ milliárd m á г к á b a n /teljes idejű/ 1962 1965 1970 1975 1980 1985 4,6 7,9 14,8 24,6 39,0 51,6 2,5 3,8 7,2 12,8 17,9 19,8 2,1 4,1 7,6 11,8 21,1 31,1 255 000 + ЗОЗ 114 359 419 398 328 80 000* 103 736 116 888 143 627 Forrás : MELIS.Ch. - SCHÜTZE,W. i.m. +/ az 1969-es év adatait az 1975-es adatok alapján becsülték. ++/ 1981. évi adatoki ' Amig kezdetben a tudományos potenciál állami ráfordításokkal történő fejlesztése volt a jellemző, a tendencia — a hatvanas évektől — fokozatosan módosult a gazdaság javára. 1972-ben a K+F finanszírozás I 53,3 %-át az állam végezte, 1985-ben ez az arány 60,3 % volt a gazdaság javára. Az anyagi ráfordítások növekedésénél szerényebb, de lényegében folyamatos és kiegyensúlyozott volt a személyi potenciál gyarapodása az elmúlt két évtizedben. Az NSZK tudományos potenciáljának alakulását a főbb szektorok szerint mutatjuk be. FELSŐOKTATÁS Az egyetemek, tudományos főiskolák az NSZK alapkutatásának deklarált bázisai. A kutatás és az oktatás egysége elvének érvényesítésére a tudománypolitika következetesen törekszik. Általában ugy tartják, a felsőoktatási kutatás nem alkalmas a hosszú távra tervezett, komplex és nagy ráforditást igénylő kutatási témák feldolgozására. Az egyetemi rangú főiskolák, ill. egyetemek száma 1950-1979 között 31ről 54-re emelkedett, a hallgatók létszáma 540 %-kal /605 000 fő/ nőtt.17/ /Д felsőoktatásban résztvevők bűvös 1 milliós létszámát egyébként az 1980/8l-es tanévben érték el./ 16/ Bundesbericht Forschung 1988. Bonn,1988, BMFT. 60., 399. p. 17/ Európai ... i.m.
