Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
1. szám - Szemle
8 A természettudományban az uj információk döntő hányadának hordozói a közlemények, ezért a tudományos folyóirat cikkeket tekinthetjük a természettudományi információk "kvantumának". A korlátozott körben terjesztett publikációkat, ipari kutatási jelentéseket nem vehetjük figyelembe, tekintve, hogy számuk nem határozható meg pontosan, ráadásul a tudományos vonatkozásokat előbb-utóbb folyóiratokban is közzéteszik a szerzők. Információs szempontból a szabadalmak átmenetet képviselnek a tudományos közlemények és a jelentések között, ezért helyesebb, ha számbavételükre nem a tudományos kutatások eredményességének mérésénél kerül sor. A TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Egy ország, tudományág, intézmény szerzői által publikált tudományos közlemények információs értékének minősítésére az illető szak- . területen nem jártas értékelő számára a következő lehetőségek vannak: - adott időszak alatt megjelent közlemények számának megállapítása /csak azok a közlemények fogadhatók el praktikus okokból, amelyeket a nemzetközi referáló folyóiratok referálnak/; - a közlemények megjelenési hely szerinti minősitése /pl. a Garfield áltálé/ javasolt hatástényezők "impact factorok" figyelembevételével/; - a közleményekre érkező idézetek összeszámlálása, illetve relativ mutatók^/ konstruálása; - szakértői állásfoglalás. Jelenleg nem mindenütt értelmezik egységesen a "tudományos közlemény" fogalmát, annak ellenére, hogy pl. a KSH kutatási statisztikájának rovatai tipusok szerint megkülönböztetik a publikációkat. Feltehető, hogy a "szakfolyóirat" rovat sok nem tudományos publikációs forrásként nyilvántartott folyóiratban megjelent közleményt is tartalmaz. Ezen osak ugy lehet segiteni, hogy elkülönitik a nemzetközi referáló folyóiratok által figyelt publikációkat. Gyakran előfordul, hogy idegen nyelven megjelenő közlemények magyar folyóiratokban is napvilágot látnak, a kettős közléseket célszerű lenne elhagyni az értékelésnél vagy a magyar nyelvű szakcikkelmek csupán 60 %-át figyelembe venni. Az eddigiek főként a természettudományi kutatásokra érvényesek. A társadalomtudományok publikációs szokásai, formái eltérőek; a tudományos cikknél lényegesen fontosabb szerepet játszanak a nagyobb lé3/ MARTIN,B.R. - IRVINE,J. : Assessing basic research. Some partial indicators of scientific progress in radioastronomy. = Research Policy /Amsterdam/, 1983.2.no. 61-90.p. 4/ GARFIELD,E. : Citation indexing. Its theory and application in science, technology, and humanities. New York, 1979,Wiley. XXI, 274 p. 5/ VINKLER P.: A tudományos publikációk néhány értékelési módszerének összehasonlitása. = Kutatás-Fejlesztés, 1985.5.no. 359-379.p.
