Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

9 legzetü munkák, a könyvek. Ez alól csupán a "kemény" társadalomtudományok /szociológia, közgazdaságtan/ képeznek kivételt. A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉNEK KVANTITATÍV MÉRÉSE A KUTATÁSOK RELATIV MÉRTÉKE /R/ Az egyes tudományágak müveléséhez való hozzájárulás mértékének becslésére alkalmazható a közlemények relativ számának meghatározása.^/ A fizika, a kémia, a biológia tudományágaiban hazánk a nemzetközi információtermeléshez 0,3, 0,7, illetve 0,6 $-kal járul hozzá.'/ Összességében a természettudományi információtermelés mintegy 0,5 %-át mondhatjuk magunkénak. Ezt az adatot összevethetjük Magyarországnak a világ népességéből /0,22 %/ vagy villamosenergia termeléséből /0,28 <fo/ való részesedésével, vagy más hasonló mutatókkal. Ezek a mutatószámok azt igazolják, hogy hazánk a világ természettudományi kutatásainak eredményeiből az ország méreteinek, fejlettségének megfelelő /esetenként azt meghaladó/ arányban veszi ki részét. Egy ország adott tudományágazatban vagy akár az egész természettudományban való részvételét az 1. képlet szerint határozhatjuk meg. "H ahol: n^: egy adott tudományágazatban vagy a természettudományok egészében egy ország kutatói által publikált közlemények száma, пщ

: ugyanaz, mint n^ — a világra vonatkoztatva. A tudományos kutatók "információs termelékenysé gát " /R^/ az adott időszakban kutatónként publikált közleményszámok összevetésével, a fajlagos adatokból számithatjuk ki a 2. képlet szerint nv/

kw ahol: kjj! egy adott ország vagy tudományág tudományos kutatóinak száma, 11.: ugyanaz, mint lc, — a világra vonatkoztatva. 6/ SCHUBERT A. - GLANZEL W. - BRAUN T.: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez. Bp.l983,MTAK. 252 p. /Informatika és tudományelemzés.3./ 7/ BRAUN T. - RUPF I.: Összehasonlító adatok a magyar természettudományos alapkutatás nemzetközi helyzetéről. = Magyar Tudomány, 1979. ll.no. 824-832.p.