Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

7 ahol: H: a K+F-szférában dolgozók létszáma, szaktudása, találékonysá­ga, ujitókészsége, termelékenysége /"humán tényező"/, C: a K+F működtetésére felhasznált pénzügyi erőforrások, M: a K+F-ben működtetett műszerek, berendezések színvonala és mennyisége, 0: a K+F-et működtető és arra hatást gyakorló irányító szerveze­tek tevékenységének szinvonala, hatása; az emberek közötti kapcsolatok; a K+F szervezetét és ennek a társadalmi-gazdasá­gi szférával való kapcsolódását szabályozó rendeletek stb,, В: a K+F társadalmi-gazdasági környezetének innovációs érzékeny­sége /befogadási és alkalmazási képessége/ beleértve a társa­dalmi-gazdasági környezet /főként a termelés és a kereskede­lem/ innovációt kikényszerítő /"huzó"/ hatását, igy a gazda­sági szabályozórendszert, valamint az általános munkakultu­rát, a szakmai képzettség színvonalát stb., К: a K+F közvetlen környezetének /"infrastruktúrájának"/ szinvo­nala, intenzitása, eredményessége stb. Az innovációs potenciál kiszámítása számos nehézségbe ütközik. A felsorolt tényezők közül H, C, M közelítőleg meghatároz-^ ható, de О, В és К hatása csupán áttételesen , közvetve becsülhető. Ép­pen ezért figyelmünket a viszonylag könnyebb feladat megoldására kon­centráljuk. A tanulmány eredményeként javasolt mutatószámok közül né­hányban azonban a teljes innovációs potenciál tükröződik. А Рд -adat H, С, M komponensét a következőképpen számolhatjuk: a H-tényező a K+F-ben foglalkoztatottak összjövedelme, а С a K+F műkö­dési költségek, az M pedig a K+F bruttó gép-, müszerállományának érté­ke. Mindhárom adat kifejezhető forintban vagy átszámolva, dollárban. A KUTATÁS EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A tudományos kutatások eredményeinek számbavételekor célszerű a tudomány információtermelő modelljéből kiindulni, 2' A tudományos kuta­tás eredménye az információ; a publikálás, az információk nyilvánosság­ra hozatala a kutatómunka elválaszthatatlan része. A publikált információk megjelenhetnek: tudományos f о 1 y ó ­iratokban mint tudományos közlemények, összefoglalók, rövid, előzetes közlemények, könyvrecenziók stb., megjegyzések, korrekciók, konferencia összefoglalók, kivonatok, vagy egyéb helye­ken, nem korlátozott körben hozzáférhetően mint könyvek, könyvfe­jezetek vagy szabadalmak. 2/ NAbIMOVjV.V. - MUL'CSENKO,Z. M.: Tudománymetria. Bp.1980,Akad. K. 271 p.

Next

/
Thumbnails
Contents