Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

Az innováció klasszikus lineáris modellje azt a helytelen következtetést sugallja, hogy a piacon áruként jelentkező terméknek szükségképpen végig kell futnia az innovációs "vonalon" ./láncon/, A "zárt innovációs kör" /kibernetikai/ modellje már felismeri, / az innováció bármelyik elemből kiindulhat és terméket eredményezhet. Szemlélteti a modell azt is, hogy minden mindennel összefügg, te hát bármelyik elem hibája, rossz működése az egész innovációs kör tevékenységére kihat. A modellek egyike sem számol azonban azzal, hogy az innováció nem zárt rendszer, elemei egymást átfedik és közvetve vagy közvetlenül a társadalom számos más alrendszerével folytonos kölcsönkapcsolatban állnak. Éppen ezért az innovációs modellt ki kell egésziteni néhány további tényezővel, illetve bevezetni az innovációs potenciál fogalmát AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL Az innovációs potenciál mindazoknak a humán és tár gyiasult erőforrásoknak, valamint az ezek és önmaguk részei közötti viszonyoknak az összessége, amelyeknek az innovációban szerepük van. A teljes innovációs potenciált /Pj^/ a következő függvény jellemzi: P£ = f/H; C; M; 0; В; К/ 1/ SZÁNTÓ В.: Az innovációs folyamat modelljei. = Kutatás-Fejlesztés, 1983.1.no. 249-268.p.