Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
363 az adott tudományterület folyóiratainak átlagos hatástényezőjéhez viszonyítja a vizsgálandó publikációkra érkezett idézetek számát. Egy-egy szűkebb vagy folyóiratbázisát tekintve jól körülhatárolható területen /pl. preparativ szerves kémia, makromolekuláris kémia/ megbízhatóan meghatározható egy átlagos közlemény idézettsége, de egymást erősen átfedő diszcipliriák határterületeinek publikációi /pl. bioorganikus kémia, szilárdtest fizika/ esetében nehézségekbe ütközünk. A relativ tudományterületi idézettség mutató segítségével néhány alkalmasan megválasztott kémiai szakterület /szerves kémia, analitikai kémia, fizikai kémia, szerkezetkutatás, makromolekuláris kémia, mezőgazdasági kémia/ folyóiratbázisának átlagos hatástényező adatához viszonyítottuk a KKKI kutatási osztályai által publikált közlemények idézettségét.*' Az eredmények összhangban vannak a részben bibliometriai, részben bizottsági /szakértői/ értékelés következtetéseivel. A "minőség" két tényező hányadosából számitható. Mindkét tényező maga is egy-egy hányados. Az input tényezőnek nevezett adat /a minőséggel jelzett mutató számlálója/ megegyezik a vonzási mutatóval /attraetivity ind ex/,**/ s mindkét mutató analóg az aktivitási mutatóval.***//Az output tényező viszont a népszerűségi faktorral /кр/ analóg/ fxxxx/ de nem a hivatkozó folyóiratok, hanem a közleményekben található hivatkozások számát veszi alapul. A táblázat tartalmaz két relativ, minőséget és mennyiséget egyaránt jellemző fajlagos mutatót is. Mind a Pj, mind a mutató esetében az egy adott szerzőcsoport által megtermelt tudományos információk mennyiségét a közlemények számával, továbbá egy "kooperációs faktorral" /f/ vesszük figyelembe. A publikációk minőségét az Rj, illetve az Rv-mutató révén számithatjuk ki. f értékének megállapítása bizottsági eljárással történhet, amikor az~egymással kooperáló partnerek /а szerzőtársak/ között — felkért Szakértők véleményének alapján — megosztják a közlemény pontszámát, illetve tényleges hatástényezőjének értékét. Pl. ha egy közlemény — amely egy 1,52-es hatástényezőjü folyóiratban jelent meg — döntően A szerző munkája, de В is hozzájárult fontos, ám áz egész munkához képest csekély mértékben, akkor A 1,22pontot, В 0,30 pontot kaphat. Az osztozkodás a szerzőtársak Ugye, azonban, ha nincs köztük megegyezés, egy bizottság dönt. A 0,4; 0,6; 0,8 értékű kooperációs faktor alkalmazása*****/ az együttműködést "jutalmazza", azaz egy-egy cikk — eredeti pontszámát meghaladóan — általában 20 %-kal többet számithat. Pl. 0,8 és 0,4 faktorok esetében egy 2 pontot érő közlemény A szerzőnek 2'0,8, mig B-nek 2*0,4 pontot érhet. x/ VINKLER,P.: Evaluation...i.m. 33/ BÜRKE,C.E. _ PRICE, D.J.de Solla: The distribution of citations from nation to nation on a field by field basis - a computer calculation of the parameters. = Scientometrics /Budapest-Amsterdam etc./, 1981.3.vol. 5.no. 363-377.P. xx/ SCHUBERT,A. - BRAUN,T. i.m. xxx/ NARIN,F. - SHAPIRO,R.T. i.m. xxxx/ YANOVSKY,V. i.m. xxxxx/ VINKLER,P. : Management... i.m.
