Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
364 A relativ publikációs /Рр/ és a relativ tudományterületi hatás /Р„/ olyan bibliometriai jelzőszám, amely egy vizsgált kutatócsoport kutatási eredményeinek minőségét és mennyiségét összehasonlítható formában mutatja, A különböző tudományterületeken dolgozó kutatócsoportok tevékenységének összehasonlítására az ad lehetőséget, hogy a minőségi és mennyiségi mutatók szorzatát egy kutatóra vetitjük. Elképzelhetők más vetitési alapok is pl, teljes közvetlen kutatási létszám, bértömeg, működési költségek, állóeszközök értéke stb. Ezek számbavétele azonban rendkívül nehéz, s nem egyértelmű ezeknek az adatoknak a kutatási eredmények mennyiségével, minőségével való összefüggése sem. Ezért célszerű a legegyszerűbb mutatót, a kutatónkénti információtermelést számba venni. NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS Érdemes felfigyelni arra, hogy a 4. és az 5. táblázatban felsorolt bármelyik fajlagos publikációs mutató felhasználható összehasonlítások megtételére, akár szervezeti, tematikai és publikációs tipusok között, mind mikro-, mező- és makroszinten. Nyilvánvaló, hogy ami az egyik összehasonlítási sorban /párban/ makroszintű /pl. egy intézet az egyes kutatócsoportokhoz képest/, más aspektusból mikroszintü lehet /egy intézet a világ összes intézetéhez képest/. Mégis az adatok sajátosságai miatt a viszonyitás szintjeiről nemcsak relativ, de abszolút értelemben is szólhatunk. Megvannak a specifikumai az egyénnek, a kutatócsoportnak, az intézetnek, az országnak, a témának, a tudományágazatnak, valamint a vizsgálatba bevont egyénnek, kutatócsoportnak stb. Ezek a szinteknek megfelelő sajátosságok tükröződnek a publikációk fajlagos mennyiségében és minőségében is. A fajlagos publikációs mutatók tehát felhasználhatók összehasonlítások megtételére. Egy-egy jellemző adatot viszonyíthatunk több adathoz. Ezt az eljárást alkalmazzuk, amikor pl. szerzők, kutatócsoportok, intézmények, országok stb. azonos módon meghatározott fajlagos tudományos publikációs mutatószámait /pl. közlemény/kutató/év/ vetjük össze. A fajlagos mutatók re 1 a t i v ha sználata nem tévesztendő össze az egyes szerzők, kutatócsoportok, intézmények relativ publikációs mutatók révén történő értékelésével. A relativ mutatók segítségével ugyanis egy adatot egy adathoz viszonyítunk. Ekkor a vizsgálandó szerzők, kutatócsoport stb. egy bizonyos publikációs adatát egy alkalmasan megválasztott standardra vonatkoztatjuk. Ha sikerül megfelelő viszonyítási alapokat találnunk, akkor egy-egy kutatócsoport teljesítményét a saját kategóriájában értékelhetjük /azaz elérhetjük, hogy a Formula 1 osztályú autókat és a turagépkocsikat külön-külön kategóriában inditsák és külön dijazzák/. A tudományos kutatási eredmények bibliometriai mutatók segítségével történő értékeléséhez a szakirodalom számos lehetőséget kinál. Az értékelőknek azonban munkájuk megkezdése előtt tisztázniuk kell, mi az értékelés célja? Szükség van-e az értékelésre egyáltalán; van-e anyagi, erkölcsi konzekvenciája az értékítéletnek? Az e kérdésekre adott megnyugtató feleletek nélkül nem szabad egyetlen mutatót sem választaniuk. Ha a célt, a szükségességet tisztázták, meg kell vizsgálni, kiket és miket értékelnek. Milyen tevékenységi kör, feltételrendszer az, amelyben az értékelendők tevékenykednek.
