Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
362 ségét és nem ad reális lehetőséget a lényegesen különböző számú közleményt publikált kutatócsoportok összehasonlítására. Az 5. táblázat foglalja össze a relativ minőségi idézettségi mutatókat /Cpq/. Ezek közül a vonzási index31/ a mennyiségre vonatkozó aktivitási mutató* minőséget jellemző párja. A bibliometriai mutatók között minőségileg ujat jelentenek a relativ idézettségi szint, a hatásszinvonal, illetve a relativ idézettségi mutató. A tényleges hatást mindhárom mutató a vizsgált cikkekre érkezett hivatkozások számával méri, s a viszonyítási alap mindegyik esetben azoknak a folyóiratoknak az átlagos idézettsége, ahol az illető dolgozatok megjelentek. Ezt a viszonyitási alapul választott idézetszámot vagy a Garfield-féle hatástényezők segítségével határozzák meg, vagy a súlyozott átlagos JCS-mutatóval. XV xxx/ Az Rj-mutató kiszámításakor az összegezést nem dolgozatonként kell elvégezni. A tagonként történő összeadásnak ugyanis az a hátránya, hogy egy-egy kis hatástényezőjü folyóiratban megjelent cikk túlságosan felértékelődik. /Р1. egy idézet egy 0,1-es hatástényezőjü folyóiratcikkre 1/0,1, tehát 10 pontszámot hozhat./ Indokoltabb, ha a viszonyitási alap a vizsgált kutatócsoport által közlésre használt folyóiratok összessége. Ekkor az összes folyóirat által kijelölt bázishoz /а hatástényezők összegéhez/ viszonyítjuk az illető szerzők által ténylegesen kapott összes idézet számát. /Értelemszerűen, ha ugyanabban a folyóiratban három cikk is megjelent, akkor a folyóirat hatástényezőjének háromszorosa szerepel a nevezőben./ Az indokolatlan felértékelődés ebben az esetben — bár még mindig szerepet játszik — lényegesen kisebb hatású. A relativ publikációs értékelés központi kérdése a viszonyitási alap. Az értékelendő szakterületen nem jártas kutató számára az alapkutatások színvonalának, hatásának lemérése legjobban a tudományos közleményekre érkezett idézetek vizsgálata révén lehetséges.32/ A kérdés azonban az: mihez viszonyítsuk a kapott idézeteket? A vizsgálandó szerző/csoport/ közleményei által kijelölt folyóiratbázis kétségtelenül megfelelhet annak a tudományterületnek, ahol az illetők dolgoznak, de ez nem törvényszerű. Előfordulhat, hogy rossz publikálási stratégiájuk miatt nem a tudományterületre jellemző, jó /vagy legalábbis átlagos/ szinvonalu folyóriatokat használják a szerzők. Ezt a hátrányt igyekszik kiküszöbölni a relativ tudományterületi idézettség mutatószám, amely 31/ SCHUBERT,A. - BRAUN, T.: Relative indicators and relational charts for comparative assessment of publication output and citation impact. = Scientometrics /Budapest-Amsterdam etc./, 1986.9.vol. 5-6.no. 281-291.P. x/ NARIN.F. - SHAPIRO,R.T. i.m. xx/ M0ED,H.F. etc. i.m. xxx/ VINKLER,P. : Evaluation...i.m. 32/ COLE, S . - C0LE,J.: Social stratification in science. ChicagoLondon, 1973fUniv.Chicago Pr. 282 p.
