Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
361 ugyanis ismeretes adott szakterületen a közleményekre jutó idézetek százalékos megoszlása, akkor egy vizsgált szerzőcsoport cikkeinek az ettől a tudományterületi idézettségi gyakoriságtól pozitiv, illetve negativ irányba való eltérése az illetők publikációs tevékenységének eredményességét jellemzi. Ez a mutató — a relativ hivatkozási mutatók mellett —' a legalkalmasabb kutatócsoportok publikációs tevékenységének értékelésére. Módszertani nehézsége abban rejlik, hogy a "szakterület" /tehát a viszonyítási alap/ kijelölése szubjektív döntést igényel, és igen nagy munka a viszonyítási alapul választott területek összes idézetének felmérése. Az 5« táblázat mutatószámai közül a 8. és a 9. nem az idézetek, hanem az idézők számát 26/ méri, mint a publikációk színvonalára jellemzőbb adatot. Kétségtelen, hogy esetenként célszerű az idézők számának megállapitása, de ilyen módon indokolatlanul alulértékeljük /"büntetjük"/ a termékeny kutatócsoportok által hivatkozott szerzőket; túlzott előnyben részesítjük azokat, akiknek eredményeit széles körben használják fel azokkal szemben, akik egy-egy szűkebb szakterület fejlődését befolyásolják intenziven. Speciális, az előzőektől eltérő a többszörös idézés mutató 2?/ /10. és 11./, amely adott kutató/csoport/ által irt munkák közül egy hivatkozó által egyidejűleg többnek történő figyelembevételét /hivatkozását/ javasolja publikációs jelzőszámként. Kétségtelen, hogy egy hivatkozó szempontjából agy másik kutató eredményeinek fokozott mértékű felhasználása érdekes jelzőszám, de nem bizonyos, hogy minőségi /vagy mennyiségi/.értékmérő. Ezzel ellentétes hatást részesít előnyben Dieks és Changé, aki többre értékeli a több kutatóhely által felhasznált munkát. 30/ Az egyszerű fajlagos mutatók az idézetek számát vagy a cikkek számára, vagy a szerzők x x' számára vonatkoztatják /5. táblázat C* Sq/. A korrigált átlagos minőség számítási módszere 2-szer, 3-szor stb. többre értékeli a minőséget, ha kettő vagy három stb. cikket egyformán sokszor idéznek; vagyis erősen jutalmazza a nagyobb számú cikk esetében elért ugyanolyan /idézetszámmal jelzett/ minőséget. Ez helyes is lenne, hiszen nehezebb nagyobb számú, magas szinvonalu publikációt közölni, mint egy-egy kiemelkedőt. A korrigált átlagos minőség azonban túlságosan nagyra értékeli a minőség jelentő28/ DIEKS,D. - CHANG, H.: Differences in impact of scientific publications: Some indices derived from a citation analysis. = Social Studies of Science /London/, 1976.2.no. 247-267.p. 29/ MOED.H.F. - VAN RAAN.A.F.J.: Observations and hypotheses on the phenomenon of multiple citation to a research group's oeuvre. = Scientometrics /Budapest-Amsterdam etc. /,1986.10.vol. 1-2.no . 17-34.p. X/ DIEKS,D. - CHANG,H. i.m. 30/ HAGSTROM.W.O. : Inputs, outputs, and the prestige of university science departments. = Sociology of Education /Washington/, 1971.4.no. 375-397.p. xx/ LINDSAY,D. i.m.
