Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
357 KÖZLEMÉNYMUTATÓK /Р/ A tudományos publikációk egyszerű és relativ közleménymutatóit a 4. táblázat foglalja össze. A táblázatban több mutató hivatkozásokat, idézeteket számol. Ezek azonban nem egyes cikkekre, hanem folyóiratokra /pl. egy évben adott folyóirat által publikált összes cikkre/ vonatkoznak, tehát nem az egyedi közleményt, hanem a folyóirat egészét jellemzik. Ennek megfelelően a folyóirat egészére vonatkozó hivatkozási mutató abban az esetben válik közleménymutatóvá, ha az adott jelzőszámot egy cikkre vonatkoztatják. A publikációk legegyszerűbb, menny iségi mutatója /Psw/ a közlemények száma"/ /4. táblázat/. Természetesen a publikációk típusonkénti /pl. rövid közlemény, teljes közlemény, összefoglaló, könyvfejezet stb./ száma is mennyiségi mutató lenne önmagában, de gyakorlatilag az ilyen csoportosítás már a minőségjelzés érdekében készül. Ezért az ilyen tipusu mutatókat az egyszerű minőségi mutatók /Pgq/ közé soroltuk. A publikációk számának vizsgálatakor nyilvánvalóan lényeges az idődimenzió, ezt azonban nem tüntettük fel, hiszen mindig adott személyek, intézmények, országok stb. által adott idő alatt publikált közleményszámokkal dolgozunk. A 4. táblázatban nem láthatók fajlagos mutatók, hiszen ilyeneket —a 3. táblázatnak megfelelően— könnyen konstruálhatunk bármelyik egyszerű mutatónak a megfelelő vetitési alapra vonatkoztatásával. A legegyszerűbb minőségi mutató /P Sn/ a közleményeknek információs körök szerinti rangsorolásából származtatható pontérték.7/ A tudományos információ terjedésének lehetőségeit tartja szem előtt az az értékelés, amely kisebb jelentőséget tulajdonit a hazai /illetve a nem idegen nyelven publikált/ anyagoknak, mint a külföldi, nemzetközi folyóiratokban közzétett eredményeknek. A folyóiratok minőségének, informativ értékének, hatásának értékelésére általánosan elterjedt jelzőszám a Garfield-féle hatástényező .8/ A hatástényezőket minden hiányosságuk ellenére /nem az összes folyóiratot, hanem azokból mintegy 4 300-at9/ vesznek figyelembe, a folyóiratszelekció önkényes, egyes tudományterületek nincsenek kellően reprezentálva, a nem angol nyelvű irodalom diszpreferált, csak egy adott év idézeteit veszik számba, azokat, amelyek közvetlenül 6/ ANDERSON, R.C. - NARIN.F. - McALLISTER.P.: Publication ratings versus peer ratings of universities. = Journal of the American Society for Information Science /Washington/, 1978.2.no. 91-103.p. 7/ VINKLER P.: A tudományos kutatómunka eredményeinek értékelési módszere az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében. = Kutatás-Fejlesztés, 1984.1.no. 35-53.p. 8/ GARFIELD, E.: Citation indexing. Its theory and application in science, technology, and humanities. New York, 1979,Wiley . XXI, 2?4 p. 9/ GARFIELD,E.: Science Citation Index, Journal Citation Reports - A bibliometric analysis of science journals in the ISI Date Base. Philadelphia, 1982,ISI.
