Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
1. szám - Szemle
33 dig a termelés". Szerintük aki természetesnek tartja a szolgáltató és csúcstechnológiai társadalomba való átmenetet, az felelőtlenül elemez. . .!/ Bhagwati Angliának a 19. századvégi térvesztése — ipari vezetőhatalomként való letűnése — előzményeihez hasonlította az Egyesült Államokban észlelhető jelenségeket. Azt is, hogy az ipari késztermékek világexportjában a nyolcvanas évek első felében kb. 25 százalékponttal mérséklődött az amerikai cikkek viszonylagos súlya, miközben részesedésük a belföldi kereslet fedezésében is mintegy 5 %-kal csökkent. Az un. dezindusztrializációs folyamat tulhajtása az ezredfordulóra az Egyesült Államokat a külföldi javaktól való függőségbe sodorhatja és a hanyatlás forrásává válhat. 2/ Abban viszont teljes a nézetazonosság tudományos, kormányzati és vállalkozói körökben, hogy a korszerű, szelektív K + F tevékenység erőteljes fokozása és hatékonyságának javítása az Egyesült Államok számára is létfontosságú, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben csúcstechnológiai fölényének és verhetetlenségének illúzióját erősen megtépázták fő riválisai, mindenekelőtt Japán. A tudományos-technikai forradalom második szakaszának kulcsterületein, köztük a mikroelektronika, a biotechnológia, a hadi- és űrtechnika, valamint az energia s az újszerű anyagok kutatásában lényegében az Egyesült Államok áll az OECD tömörülés élén.^/ Tartósan kimagasló pozíciója összefügg a tudományos ráfordítások nagysága, az alapkutatásban elért eredményei, kutatóinak létszáma, szinvonala és munkafeltételei, valamint a kiterjedt intézmény-hálózat terén érvényesülő vezető szerepével . NEMZETKÖZI HÁTTÉRVÁZLAT A legutóbbi felmérések szerint a nyugati világ összes K+F ráfordításaiban öt ország: az Egyesült Államok, Japán, az NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia 85 %-kal részesedik. Ezen belül az Egyesült Államok igen jelentősen felülmúlja a többieket: Japánt mintegy két és félszeresen, az NSZK-t több, mint négyszeresen, az Európai Gazdasági Közösséget pedig kb. kétszeresen. A nemzetközi összevetések egy ország K+F potenciáljának jellemzésénél ~ az anyagiak mellett —a foglal koztatottak körét is figyelembe veszik. /Mindezek közvetett mutatók, s valójában nem tükrözik a tudományos és fejlesztő munka tényleges eredményeit./ Tájékoztatási célzattal mégis fontos arányokat és adatokat tartalmaznak az összehasonlító táblázatok. 1/ MEYER-LARSEN,W.: "Ezer csapás után jön a vég". = Nemzetközi Szemle, 1987.7-8.no. 45-53. p. /A Der Spiegel 1987.ápr.l7.no. alapján./ 2/ The Economist /London/,1987.máj.2. 69.p. 3/ BYLINSKI,G.: The high tech race. = Fortune / Chicago/,1986. о kt. 13. 18-29. p.
