Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

34 1.táblázat Öt tőkés ország főbb K+F mutatói Egyesült Államok Japán NSZK Franciaország Nagy-Britannia 1. Az összes K+F kiadás /milliárd nemzeti valutában, 1986/ 118,6 9 000 53,9 114 8,3 1.1 Részesedése a GDP-ben /%, 1986/ 2,85 2,77 2,72 2,31 2,24 1.2 A polgári K+F kiadások súlya a GDP-ben /%, 1986/ 1,97 2,70 2,63 1,79 1,54 2. A teljes K+F ráfordítás szerkezete /#, 1986/ katonai célú polgári célú 31 69 0,7 99,3 4,8 95,2 22,6 77,4 30,7 69,3 3. A K+F finanszírozás forrásai: /%/ állami magánvállalatok egyéb

x 46.7 49.8 3,5 22,1 77,8 0,1 39.7 58.8 1,5 54,4 41,3 4,3 48,9 43,6 7,5 4. Kutatók száma /1984, ezer fő/ 750 370 130 93 94 X Bel- és külföldi együtt Forrás

: Handelsblatt /Düsseldorf/, 1987.jun.6. 5.p. Az 1. táblázatból egyértelműen kiviláglik az Egyesült Államok vezető helye a K+F kiadásokban a bruttó hazai termék értékében mért viszonylagos súlya terén is. Jelentősen módosul azonban a rangsor a polgári kutatási és fejlesztési ráfordítások GDP-részesedése alapján. E vonatkozásban mind Japán, mind az NSZK mutatója kedvezőbb a magas amerikai katonai K+F költségvetés miatt. Nyilvánvaló ugyan, hogy a katonai célú tudományos munka eredményei bizonyos fokig a polgári területeken is hasznosithatók — ami forditott irányban szintén igaz — alapvetően azonban a nemzetbiztonsági programok során keletkező termékek nem piacorientáltak. Ezek csak töredékesen, erősen késleltetve, jórészt fegyverexport keretében jutnak forgalomba. Az Egyesült Államok fő versenytársai viszonyt — főleg Japán —