Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

Ш JELENSÉGEK AZ AMERIKAI KUTATÁSPOLITIKÁBAN* MÓDOSULÓ FELTÉTELEK Alapvető és többirányú világgazdasági átalakulás tanul vagyunk. E folyamat egyik szembetűnő eleme, hogy a kutatás és a technológiai fejlesztés centruma napjainkra a Csendes-óceán térségére helyeződött át. Az utóbbi mintegy másfél évtizedben vulkanikus erővel bontakozik ki ez az irányzat, drámaian korlátozva az Atlanti-óceán partvidékének mint a tudományos-technikai haladás korábbi központjának nemzetközi szerepét. Korszakos változást jelent a kutatásigényes javak dinamikus térnyerése a világkereskedelemben. Az "intellektualizálódás" lendületes fokozódása a nemzetközi forgalomban természetesen azoknak az országoknak előnyös, amelyek élenjárnak a gyökeres uj bázistechnológiák fejlesztésében. Ezek már nem szorítkoznak uj tipusu termékek, ultramodern termelőeszközök és fogyasztási javak előállítására, hanem kiterjednek a szolgáltat ások széles körére is. Közülük egyre kiemelkedőbb az információfeldolgozás és —hasznosítás, ami gazdasági, tudományos, sőt kulturális erőforrásként a jövőben húzóágazattá válik. Napjainkban gazdaságpolitikai és egyéb szempontból vitatják, hogy mennyire reális az "anyagpazarló gyári társadalom" átalakulása "információs társadalommá". Mayer-Larsen az amerikai gazdaság hanyatlásáról irt cikkében Reagan 1986 végén tett nyilatkozatát idézi, amely szerint "egészen természetes a mezőgazdaságtól a termelésen át, a szolgáltatás felé haladó változás az Egyesült Államok gazdaságában". Cohen és Zysman azonban "A posztindusztriális társadalom mitosza" cimü munkájukban leszögezték: "A jólét legfőbb mutatója még minx/ ld.még: Az amerikai kormány K+F költségvetési tervezete az 1986. évre. /Összeáll.: Darvas Gy./ = Kutatás-Fejlesztés, 1986.2.no. 139-154.p. Módosuló feltételek — Nemzetközi háttérvázlat — A ráfordítások alakúlása és szerkezete — Az ipari K + P néhány jellemzője.