Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

2. szám - Szemle

157 BELSŐ KRITÉRIUMOK A belső kritériumok egyrészt a kutatás minőségére /a kutató tudományos kompetenciájára/ vonatkoznak, másrészt arra, hogy az adott kutatás mennyire járul hozzá a tudomány /a diszciplína/ fejlődéséhez. E két szempont természetesen a gyakorlatban összefonódik. A kutatás minőségét általában innovációs jellegével, eredetiségével, valamint azzal szokták jellemezni, hogy milyen mértékben segíti elő a tudományos haladást, a kutatási terület frontvonalát, mennyiben hoz módszertani ujitást, mennyiben szintetizálja a korábbi kutatási eredményeket, s milyen nemzetközi fogadtatásra talál. A belső kritériumok szerinti értékelést hagyományosan a peer review módszer alkalmazza. A biráló szakértők, a peer-ek a minőségi jellemzőket saját Ítéleteiknek megfelelően, szabadon értelmezik. Kiegészítő jelleggel, a kritériumok szisztematikusabb "mérése" érdekében alkalmazzák a bibliometriai módszereket is. KÜLSŐ KRITÉRIUMOK A külső kritériumok a tudományos szférán vagy az adott diszciplínán kivüli területről származnak és annak sajátos szempontjait tükrözik. Alkalmazásukra tehát olyan helyzetben kerül sor, amikor pl. egy uj technológia bevezetéséről van szó, amely elősegiti a gazdasági növekedést, ugyanakkor hat a foglalkoztatásra, a környezetre, a nemzetbiztonságra stb. Ebből következően a külső — gazdasági, társadalmi stb. — kritériumok mindig az adott helyzettől, az adott ország társadalmi-gazdasági igényeitől függnek. Különösen az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak a K+F eredmények esetleges negativ következményeire, társadalmi-gazdasági vagy akár politikai kihatásaira. A külső hatás mérlegelésének előfeltétele, hogy az eredmények — a megfelelő kommunikációs csatornákon át — minél könnyebben és gyorsabban eljussanak a felhasználókhoz, ill. az egész társadalomhoz. Ez felveti azt a kérdést is, hogy milyen a kutatás és a döntéshozatal viszonya, milyen szerepet játszik a kutató a döntéshozatal különböző szektora iban. A K+F tevékenység műszaki, gazdasági és társadalmi hatásainak mérésére leginkább a technológiai és gazdasági mutatókat, s a témakiválasztásra használt technikákat alkalmazzák. Az értékelés finomabb módszerei ilyen esetekben sokszor nehezen alkalmazhatók, s igy a kritériumokat rendszerint néhány gyakorlati kérdésre korlátozzák: pl. a kutatási téma célszerűsége, gazdasági hasznossága a piaci tényezők figyelembevételével, a várt közvetlen műszaki gazdasági hatás stb. Általában a külső kritériumok interpretációja nehéz, mivel nincs semmilyen szilárd elméleti alap a hatások meghatározására, s a K+F külső hatásainak vizsgálata sok esetben évtizedekre szóló előrelátást igényelhet. INPUT - FOLYAMAT - OUTPUT A K+F értékelés nem szorítkozhat csupán az eredmények és a hatások vizsgálatára, hanem figyelemmel kell lenni olyan tényezőkre is,