Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
155 ki fejlődéséről eltérő képet adhat. A mutatókat sokat vizsgálták és bírálták, s megállapították, hogy nem szolgálhatnak olyanféle elemzés alapjául, mint a szakértői értékelés vagy akár a bihliometria, viszont igen hasznosak különböző országok vagy iparágak műszaki szintjének vagy a K+F hatékonyságának felvázolására. А В IBL10 MET RIA A bibliometriai mutatók a tudományos szakirodalom tulajdonságait irják le "a matematikai és statisztikai módszereknek a könyvekre és más kommunikációs eszközökre való alkalmazásával".25/ A bibliometriai elemzéseket lehetővé tevő adatházisok létrejötte tág teret nyitott a bibliometriai mutatók előállítására és a felhasználásukkal történő elemzések végrehajtására. A bibliometria, illetve az arra épülő tudománymetria /scientometrics/ iránti fokozódó érdeklődést és az ezekkel kapcsolatos kutatások fontosságát mutatja, hogy e témakörnek 1978 óta nemzetközi szakfolyóirata is van, a "Scientometrics".-^' A bibliometria mint módszer tulajdonképpen a szakértői értékelés kiterjesztésének és kiegészítésének tekinthető, amikor is egy adott szakterület kortárs vagy jövőbeni kutatói a biráló szakértők, a peerek, akik azzal nyilvánítanak bírálatot, illetve adnak értékelést egy másik kutató tanulmányáról, hogy saját munkájukban idézik. Ilymódon — leegyszerűsítve — az idézetek száma, pontosabban magának az idézésnek a fogalma "minőségi" mutatóvá alakult, vagyis egy kutató egy bizonyos müvének minőségét, hatását vagy hasznosságát mutatja, s ilyen összefüggésben minden idézet azonos értékű. Azonban a módszernek éppen ez a vonása váltotta ki a legtöbb bírálatot. A birálatok egyik vonulata az idézési szokások elemzésével kapcsolatos, amely az idézetek szövegkörnyezetét és az idézés tartalmi kérdéseit vizsgálja, s végül is az idézés okáról és "milyenségéről" tájékoztat. 26/ Az elemzések egy sor olyan idézet-tipust tártak fel, amelyek arra utalnak, hogy az idézések korántsem azonos értékűek, s egyáltalán nem mutatnak két dokumentum /az idéző és az. idézett/ egyenlő hatására. Feltételezhető, hogy az idézések egy része valamiféle lekötelezettséget vagy befolyásoltságot tükröz /pl. a "tanítómester" müvének idézése/. A birálatok másik ága az idézések minőség- vagy hasznosságjelző értékét vonja kétségbe a negativ idézésekre, az önidézésekre, vagy a módszertani kiadványokban történő irodalmi hivatkozásokra, az elvetélt 25/ С RONIN,B.: The citation process. London,1984, Taylor Graham. 1°3 p. PRITCHARD.A.: Statistical bibliography or biblimetrics. = Journal of Documentation /London/ ,1969.4.no . 348-349.p. X/ E módszer részletes ismertetésétől eltekintünk, mivel e folyóiratban is számos ismertetés jelent meg róla, alkalmazásáról, eredményeiről. Itt inkább csak a módszerrel kapcsolatos észrevételekre és kritikákra térünk ki. 26/ CRONIN,B.:....!.m. PRITCHARD.A.: i.m.
