Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
154 makra, a csúcstechnológiák adás-vételére vagy a termelékenység növekedésére vonatkoznak. Ugyanakkor támaszkodik a tudomány és a tudománypolitikai elemzések hagyományaira is, mely utóbbi a tudományt társadalmi jelenségként kezeli és társadalmi összefüggésekben vizsgálja, valamint figyelembe veszi a bibliometriai adatokat is. A TECHNOLÓGIAI MUTATOK E mutatók abból az implicit alapfeltevésből alakultak ki, miszerint az innovációs lánc az alapkutatástól indul, folytatódik az alkalmazott kutatással, majd továbbvezet a kisérleti fejlesztéshez, az innovációhoz, s végül a termelékenység növekedését, a gazdasági növekedést eredményezi. Az innovációs láncnak ez a szemlélete vagy az innováció ilyen "tudomány-inditotta" modellje ebben az egyszerűsített formában ma már nem érvényes, mivel "az innovációs folyamatot nem lehet egy bizonyos okból kiinduló eseménysorozatként értelmezni". 2 1' A sikeres innovációk igen sok, egymással kölcsönhatásban álló tényezőtől függnek, s ebben a K+F csupán egy a sok közül. A technológiai változások műszaki, gazdasági és társadalmi tényezők hatására jönnek létre, ugyanakkor e változások maguk is hatást gyakorolnak további tényezőkre. A technológiai mutatók e változások közvetlen vagy szándékolt műszaki-gazdasági következményeit regisztrálják, de figyelmen kivül hagynak egy sor fontos tényezőt: a környezeti hatást, a munkakörülményekre tett hatást, a fogyasztók igényeit, s a változások közvetett és nem kivánt hatásait. 23/ A technológiai mutatók gyors térhóditásuk ellenére számos nehézséggel bajlódnak, különösen a mutatók interpretálása és a rendelkezésre álló statisztikai adatok összevethetősége tekintetében, valamint mivel e mutatók elemzése és értékelése nem támaszkodhat semmilyen általánosan elfogadott módszerre. Az értelmezést megneheziti, hogy e mutatók a kutatási és a fejlesztési tevékenység közötti kapcsolatokat irják le, mégpedig országos, vagyis makroszinten, mig az alapadatok a technológiai változásokat vagy az eredményességet mikroszinten mutatják be. Az adatok interpretációja ágazati és vállalati szinten egyszerűbb. Országos szinten a szabadalmak és a csúcstechnológiák adás-vételeinek száma használhatóbb. Makroszinten a nemzetközi szabadalmak, a csúcstechnológia kereskedelmi forgalma, valamint a K+F finanszirozása ugyan korrelációban áll egymással,24/ de egy-egy ország vagy ipar egészének müsza21/ IRVINE, J. - MARTIN,B.R.: Foresight in science: picking the winners. London, 1984,Pinter. 20.p. MTA-KSZI 22/ V.ö. A kockázati tőke szerepe az információtechnikában. Bp. 1985, MTA-KSZI. 56 p. /0.1. 26/1985./ 23/ LOVIO.R.: Patentit ja korkean teknologian kauppa teknologiaindikaattoreina . = Technical Research Centre of Finland Research Notes /Helsinki/, 1985.408.no. 24/ PAVITT ,K. : Patent statistics as indicators of innovative activities: Possibilities and problems. = Scientometrics /Amsterdam-Bp. etc./ 1985.7.vol. 12.no. 77-ЮО.р.
