Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
150 Dániában egy hazai szakértőkből álló csoport egy egész egyetemet, a Roskilde University Center-t vizsgált meg, mivel az intézményről az a hir járta, hogy gondok vannak a tanrendjével.13/ Az értékelő csoport többek között azt vizsgálta, sikerült-e az egyetemnek uj kutatási megközelítéseket, módszeraket, célokat kidolgoznia, ezekkel eredményeket elérnie, továbbá, hogy a kutatómunka színvonala megfelelt-e más hasonló dán egyetemekének, s kialakult-e jól együttműködő, színvonalas kutatói közösség. Az értékelés végül pozitiv eredménnyel zárult, s ezzel megerősítette az egyetem szervezetét — és létét. Dániában arra is kísérletet tettek, hogy megkerüljék a hazai kutatók "beltenyészetéből" adódó problémákat, s nem-szakértőkből álló csoportot állítottak fel a matematika és az anglisztika értékelésére. E módszer arra nem alkalmas, hogy a kutatás tudományos szinvonalát és érdemi kérdéseit teljes mélységükben vizsgálja, de jó támpontot adhat, s a konkrét esetben adott is, a kutatásszervezés és az együttműködés javításához. A SZAKÉRTŐK KIVÁLASZTÁSA A szakértői értékelés rendesen csupán néhány szakember bevonásával történik, akik kiválasztása döntő jelentőségű az egész eljárás tudományos értéke és hitele szempontjából. A biráló szakember egyéni véleménye ugyanis — rossz esetben — lehet részrehajló, tudományosan megalapozatlan, vagy pusztán az értékelendő kutató vagy intézmény tudományos státusára, hírnevére alapuló. Ezért kell ügyelni arra, hogy a kiválasztott biráló az értéke lendőkkel ne legyen sem vitában, "rossz viszonyban", sem túlzottan közeli munkakapcsolatban, s lehetőleg más tudományos iskolákat vagy irányzatokat képviseljen. A szakértői értékelés problémái vezettek pl. a folyóiratcikkek szerkesztőségi szűrésénél az un. vakbiráló rendszer bevezetéséhez, amikor a biráló nem tudja, hogy ki a birált szerző. A svéd Természettudományi Kutatási Tanács gyakorlatában az értékelő csoport olyan külföldi szakemberekből áll, akiket az értékelendő javasolt. Ez a módszer egyebek mellett kizárja annak lehetőségét, hogy a biráló és a bírált polémiában álljon, s biztosítja a biráló véleményének tiszteletben tartását is. A szakértők kiválasztása bizonyos mértékig eltorzulhat azonban, ha az adott szakterület kutatói egyoldalúan egy bizonyos Iskolát képviselnek. Az a tény, hogy a szakterület nemzetközi mezőnyéből választanak ki bírálókat, önmagában nem biztositja az értékelés teljes objektivitását és vitathatatlanságát, mivel a külföldi kutatók az adott szakterület fejlődési lehetőségeit, irányait más, talán szélesebb perspektívából nézhetik, mint egy kisebb ország szűkebb tudoraányos közössége. A külföldi birálók tévesen értelmezhetnek bizonyos dolgokat olyan esetekben, amikor valamilyen nemzeti tudományágról, hagyományos kutatási területről van szó, vagy ha a tudományterület szakirodalma túlnyomórészt nemzeti nyelvű. További gond, hogy ha az értékelendő kutató maga javasol 13/ BIRKELUND,I.: Forskningen pa Roskilde Universitetscenter. = Forskningsevaluerlng i Danmark 1981-1983. Exempel of perspektiver. Kobenhavn,1984,Planlaegningsradet for forskningen.
