Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
149 A módszer kevésbé alkalmas a tudományos tevékenységek társadalmi relevanciájának és társadalmi hatásainak előzetes megítélésére. A birálók a tudomány belső kritériumrendszerére támaszkodnak, ami önmagában nem elegendő a társadalmi-gazdasági hatások megítélésére. Ezért ilyen kérdések esetén a szakértő csoportot kibővítik más szakemberekkel, pl. a kutatás megrendelőivel, a várt eredmények potenciális felhasználóival, ipari szakemberekkel, szociológusokkal, közgazdászokkal stb. Ezt a módosított szakértői értékelést alkalmazzák az Európai Gazdasági Közösség /EGK/ gyakorlatában is. 1 1/ KÖZBÜLSŐ ÉS UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉS Az EGK a K+F programok ex-post értékelésében 1980 óta főként két eljárást alkalmaz: a független, külső szakértőkből álló szakbizottsági /panel/, s a meghallgatásos /hearing/ módszert. 1 2/ A szakbizottsági eljárás a K+F programok tudományos és műszaki eredményeit azok társadalmi-gazdasági összefüggéseiben értékeli, s véleményt ad a programok szervezéséről és vezetéséről. A programokat számos szempontból elemzik, az értékelés során a bizottság többször ülésezik, s tagjai Írásban is érintkeznek egymással, interjúkat készítenek a program kutatóival, meglátogatják a kutatóhelyeket stb. Az eljárás általában több mint félévig tart. Meghallgatásos eljárást az EGK az egyes országok kutatóhelyei közötti együttműködést előmozdító, un. összehangolt programok értékelésére alkalmaz. Több, háromnapos interjúsorozatot folytatnak jónéhány kiválasztott, a kutatásban aktiv szerepet játszó személlyel, valamint az eredmények potenciális felhasználóinak képviselőivel. E módszer nem annyira költségigényes, mint a szakbizottsági eljárás, viszont nem is hatol olyan mélyre az érdemi kérdésekben; előnye azonban, hogy támpontokat ad a programokkal kapcsolatos politikai elemzések számára. A svéd Természettudományi Kutatási Tanács a szakértői értékelés egy változatát alkalmazza módszeresen 1976 óta a kutatási projektumok és a kutatási területek értékelésére. Ugyanezzel az eljárással elemzik az állami támogatású alapkutatásokat Dániában, Finnországban és Norvégiában is. A 4-6 külföldi tagot számláló értékelő csoport egy alkalommal ül össze, de előzőleg a tagok Írásban -- és Írásaik alapján — megismerkednek egymással. Ezután interjúkat folytatnak az érdekelt kutatókkal, meglátogatják a kutatóhelyeket, s Ítéletet alkotnak a végzett munka tudományos színvonaláról, a szervezési-vezetési módszerekről, pl. arról, hogy megfelelőek-e maguk a kutatóhelyek, a meglévő és a javasolt kutatói létszám, a felszerelés, a műszerpark stb. 11/ V.o.: A technológia értékelés lehetőségei és korlátai. Az Egyesült Államok és Hollandia tapasztalatai. Összehasonlító tanulmány. Bp.1986., MTA-KSZI; 38 p. /0. I.— К 3./ 12/ FASELLA, В.: The evaluation of the European Community's research and development programmes. = Evaluation of research and development: Proceeding of a seminar. Brussels, 1984.okt. 17-18.
