Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

2. szám - Szemle

148 rint azonban az "előitéletek" szerepe a véltnél lényegesen kisebb. Azt mindenki elismeri, hogy a módszer viszonylag паку megbízhatósággal tudja kiválasztani a legmagasabb és a legalacsonyabb színvonalú témá­kat, a bizonytalanság a közepes minőségeknél jelentkezik. A módszer használói általában elismerik a birálatok jogosultságát, mégis határo­zottan kiállnak mellette, mivel a tisztán tudományos érdem szerinti ér­tékelésben ez bizonyult eddig a legjobbnak.' EX-ANTE /ELŐZETES/ ÉRTÉKELÉS A legtöbb országban a tudományos akadémiák, tudományos tanácsok vagy az egyéb szervek a K+F támogatására fordított összegeket tudomány­ágazatok szerint osztják szét. A finanszírozási döntés előtt a témaja­vaslatokat az adott szakterületet legjobban ismerő kutatók /a peer-ek/ szóban vagy Írásban értékelik. A holland alapkutatási szervezet, a ZWO a finanszírozási döntéshozatalba a szakértői értékelés uj, kétlépcsős módszerét vezette be, ' mely lényegében a Delphi-módszert alkalmazza. A szakértői értékelés jellegzetes alkalmazási területe egy-egy tudományszak egészének felmérése vagy bizonyos K+F terület helyzetének elemzése.9/ Az ilyen jellegű ex-ante értékeléseknél az előrejelzéseket, a jövőkutatási tanulmányokat és a jövőképeket, illetve az ezek kidolgo­zását szolgáló Delphi módszert és más morfológiai módszereket csak rit­kán veszik igénybe. A szakértői értékelés feltétlen támogatói is elismerik a módszer korlátait a finanszírozási prioritások megállapításánál, vagy több K+F terület támogatási igényei közötti választásnál. Általában gazdasági megfontolásokra — "tisztán" tudományos értékrendje miatt — nem megfe­lelő. A prioritások meghatározása azért gyenge oldala, mivel a peer-ek mindig egy adott szakterület kutatói és nyilván jóindulatúan elfogultak saját szakterületük iránt. Ez különösen olyan esetekben nyilvánul meg, amikor a kutatók vagy a kutatócsoportok száma viszonylag kicsi, de a szükséges módszerek, berendezések igen költségesek. 1 0' Amikor pedig a pénzalapok intézmények közötti elosztásáról, vagy kutatói álláshelyekről kell dönteni, a bírálók érzelmileg érintve érzik magukat, és képtelenek tárgyilagos, pártatlan vélemény alkotására. 6/ SIGELMAN - SCIOLI: i.m. 3.p. 7/ LOGSDON,J.M. - RUBIN,C.B.: Federal research evaluation activi­ties. Cambridge,Mass. , 1985. 25., 38.p. Research funding ... i.m. 68-69.p. 8/ F0GARA5I I. - SZÉKELY D.: A pályáztatás holland módszere az alapkutatásban. Bp.l986,MTA-KSZI. 42 p. /Ö.T.-Kutatásértékelés 1./ 9/ Ez utóbbira példa az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Aka­démiájának /NAS/ sorozata^ The 5-year outlook in science and technology /Washington,D. С. NAS-NSF/. 10/ IRVINE, J. - MARTIN,B.R.: What direction for basic scientific research? Paper prepared for Social Science Research Council/Indian Council for Social Science Research Conference, Manchester, 1983.ápr. 27-29.

Next

/
Thumbnails
Contents