Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

2. szám - Szemle

136 Jelképes jelentőségű a tudománypolitika korszerűsítését tükröző intézkedések sorában С u к u b a felavatása 1980-ban. "A tudomány városa" a japán adófizetők pénzéből épült, 8 milliárd dolláros költséggel, Tokió közelében. Az ultramodern felszereltségü város csaknem félszáz nagy állami kutatóközpont számára nyújt ideális munkafeltételeket. Szinte valamennyi jövőorientált, kiemelt fontosságú kutatási terület intézményei megtalálhatók itt s kiváló tudós-gárdájuk — akik nem kis részben a hires fővárosi egyetemek tanárai, vagy volt tanárai — főleg alapkutatási és interdiszciplináris feladatok megoldásán dolgoznak. Munkájukat a nagy cégek állandóan figyelik, s gyakran segitik bizonyos berendezéseik vagy kapacitásaik rendelkezésre bocsátásával a tudományos elgondolások kipróbálását, illetve ellenőrzését és értékelését. A kooperációk révén szert tehetnek hasznos kutatási információkra az intézetektől, amelyeket jól gyümölcsöztethetnek saját termékstruktúrájúk vagy szolgáltatási tevékenységük diverzifikálásában. A kölcsönös előnyök halmozottan sokrétűek a mind szorosabb és szervezettebb együttműködések keretében az egyetemek, a kutatóintézetek és a magánvállalkozók között. E trend érvényesülését a kormányzat a "túlélés" fő biztositékának tekinti, ezért ösztönzésére minden korábbinál nagyobb erőforrásokat koncentrál. E célból fejleszti a tudományos parkokat, a technopoliszok hálózatát, amiben a vállalkozók is igen aktivan részt vesznek. A "technopolisz-koncepció" többfunkciós jellege nálunk csak részben ismert, vázlatos bemutatása is meggyőzően illusztrálja a távolkeleti tudománypolitikai és gazdaságstratégiai rugalmasságot. Az ötlet az amerikai Szilicium-völgy és a brit tudományos parkok rendszerének tanulmányozása nyomán öltött testet. Külön kormányprogram keretében jelenleg 20 ilyen projektum van folyamatban Hokkaidótól Kyushuig."'Céljuk az,hogy a regionális fejlesztésben hasznosítható K+P bázist teremtsenek a csúcstechnológiai szférákban, a helyi adottságok figyelembevételével kialakítandó ipari és egyéb gazdasági tevékenységekhez, valamint javitsák a foglalkoztatási lehetőségeket. Technopolis kizárólag 15 000 főnyi vagy annál nagyobb lélekszámú városban létesíthető, ahol a közelben felsőoktatási intézmény vagy kutató-kapacitás van. Ha kutatóhely nincsen helyben, akkor az egyetemet serkentik ilyen létesítmény életre hivására, pl. félvezetők, uj anyagok vagy más területek kutatási feltételei megalapozására, kibontakoztatására. Anyagi támogatást és az infrastruktúra megteremtéséhez segítséget a helyi hatóságok és az országos szervek /főleg a MITI, a Japan External Trade Organization, a Japanese Regional Development Corporation/ valamint a pénzintézetek közvetlenül is nyújtanak. Ilymódon elősegítik az ipari decentralizálást és diverzifikálást, ami a szerkezeti korszerűsítés folyamatát is gyorsitja, emellett gyarapítja a modern szolgáltatások bázisait. Mindez befolyásolja az életmód és a létfeltételek alakulását, a túlzsúfolt főváros és más megapoliszok helyett uj régiókban teremt vonzó munkaalkalmakat, a helyi lakosságnak módot ad magasabb szakmai 6/ SHARP,E.W.jr,: Foreign investment to revitalize rural Japan. = Tokyo Business Today, 1987.okt. 46-50.p.