Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
135 Olcsó bankhitelek is szeles választékban kínálkoznak a K+F tevékenység finanszírozásához. Az utóbbi években a kevéssé tőkeerős kis- és középcégek számára többcsatornás formában nyújt az állam hatékony közvetlen és közvetett támogatásokat, amennyiben benyújtott kutatási célprogramjuk vagy fejlesztési munkájuk alapján erre érdemesek. A finanszírozási források közül /ld. 2,táblázat/ az un. "egyéb eszközök" /alapítványok, külföldi hozzájárulások stb./ aránya az USAhoz és NSZK-hoz képest Japánban elhanyagolható. Fontos szerkezeti sajátosság, hogy az Egyesült Államoktól eltérően, ahol az iparnak juttatják a szövetségi K+F keretek 40-50 ^-át,Japánban a kormány ilyen oélu ráfordításaiból az ipar mindössze 5 %-kal részesedik, az állami egyetemek és kutatóintézetek viszont csaknem 90 %kai.4/ MÓDOSULÓ STRATÉGIA Bár a japán K+F kiadások mintegy háromnegyed része olyan rövid lejáratú alkalmazott tudományos és fejlesztő tevékenységet szolgál, amely elsősorban a csúcstechnológiai iparágakban hasznosul, a 80-as években növekvő összegek áramlanak az alapkutatási szférákh a is. 1987-ben erre fordították a távolkeleti tudományos költségvetés 15 %-át, ami megfelel az OECD-átlagnak. /Japánban 1981-ben 11 % jutott alapkutatásra/. Tévesnek bizonyult tehát a nyugati feltevés, hogy a japánok tartósan megelégszenek más fejlett nemzetek eredeti elgondolásainak gyakorlatias alkalmazásával, sőt nem is képesek többre. E nézetüket azzal támasztották alá, hogy "csoport—szellemben" és az idősebbek, valamint az elöljáróik iránti engedelmességre nevelt japánokból hiányzik a kreativitás, az önálló gondolkodás és kezdeményezőkészség. Sokszor utaltak ennek bizonyítékaként arra, hogy^Japánnak mindössze négy Nobel-dijas tudósa van, miközben az Egyesült Államoknak 139, Angliának 62, Franciaországnak 23, az NSZK-nak pedig 52 /beleszámítva utóbbiba az 1945 előtti összes német dijazott kutatókat is/ /1985-86. évi adatok/. A valamikor "utánzó nemzetként" jellemzett távolkeleti ország az utóbbi két évtizedben végrehajtott látványos tudományos-technológiai előretörése alapján élvonalbeli "innovátor hatalommá" vált, A 80-as évektől már napirendre került az originális kutatási t evékenység lendületes fejlesztésének követelménye is, az ehhez elengedhetetlen személyi, tárgyi, anyagi feltételek kialakítására folyamatosan fokozódó erőfeszitéseket tettek.^/ Ez a változás egyelőre nem csökkentette gyökeresen a szigetállam versenytársai egy részével, elsősorban az Egyesült Államokkal szemben mutatkozó lemaradását, de minőségi metamorfózist jelez. 4/ Science and technology indicators. = OECD Observer /Paris/, 1986.138.no. 15-20.p. 5/ MARSH,P.: The search for some home-grown heroes. = Financial Times /London/, 1987.jul. 6. 8.p.
