Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

2. szám - Szemle

133 2.táblázat A tudományos kiadások megoszlása, a kutatók száma Egyesült Államok Japán NSZK /56, 1986/ A teljes K+F költségvetés részesedése a GDP értékében 2,85 2,77 2,72 A polgári oélu K+F részesedése a GDP értékében 1,97 2,70 2,63 A K+F kiadások megoszlása: polgári célra katonai célra 69 31 99,3 0,7 95,2 4,8 A K+F finanszírozási forrásai: ipar állam egyéb 49,8 46,7 3,5 77,8 22,1 0,1 58,8 39,7 1,5 / ezer fő, 1984/ A kutatók száma 750 370 130 Forrás

: Vergleich der Forschungsförderung westlicher Industrieländer. /Bonn/,

1987./28. Megjegyzés

: Bár Japánban a kutatószemélyzet létszáma a 80-as években átlagosan évi 7 %-kal gyarapodott, s igy ütemét tekintve a partnerállamoknál gyorsabban emelkedett, jelenleg még számottevő hátrányban van az USA-val szemben. Hasonló a helyzet az egy kutatóra vetített kiadások esetében, amely az Egyesült Államokénak 60 %-át sem érte el 1986-ban Japánban. A döntő eltérés a keret felhasználásának jellegében tapasztalható, a K+F ráfordítások viszonylagos súlya a három ország GDP-jében igen közelálló. Japán esetében jól érzékelteti a növekedést, hogy ez az arány 1965-ben még csak 1,4 % volt. A polgári célú tudományos innovációs tevékenység minden országban jórészt piacorientált, gazdasági verseny-előnyök, értékesítési különhasznok szerzése motiválja. Más tényezők mellett az is indokolja a polgári K+F kimagasló túlsúlyát Japánban, hogy ott a magáncégek kivételesen nagy részt vállalnak a szféra finanszírozásában. Közismert, hogy a polgári K+F eredmények számottevő része katonai célra is használható, s ez fordítva is érvényes, de korlátozottabban és késleltetve, már csak a katonai felfedezések és fejlesztések több-kevesebb ideig húzódó titkossága miatt is. Ilyen értelemben különleges jelentőségű, hogy az Egyesült Államok K+F költségvetésének sokszorta magasabb hányadát köti le folyamatosan katonai célokra, mint az NSZK vagy a távolkeleti partner. A különbség e