Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
128 és nem lehet mindent elölről kezdeni. A gyökeres reform helyett a meglévő intézményrendszer javítását szorgalmazta.21/ Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter véleménye szerint Szent-Györgyi Albertnek sok kérdésben igaza van, de az Akadémia problémájának megoldása nagyon bonyolult. A rendezés fő akadálya az anyagiak hiánya. Egyetértett Szent-Györgyivel abban, hogy sokat lehet és kell tenni a tudományos szervezetek tökéletesítése érdekében. Megítélése szerint azonban a magyar kormány nem tud milliókat áldozni tudományos intézetek felállítására vagy támogatására.22/ A Magyar Kommunista Párt részéről Fogarasi Béla fejtette ki a véleményét. A kommunista tudománypolitikus a magyar tudomány követendő példájának a Szovjetunióban és az Egyesült. Államokban kialakult rendszert tartotta. Különösen a szovjet módszert vélte Magyarországon megvalósíthatónak. Az USA tudományos struktúráját azért nem tartotta adaptálhatónak, mert ott a tudományt a magántőke támogatja. Az ugyancsak kommunista Káldor György azt hangsúlyozta, hogy a tudománynak át kell vennie a szellemi vezetést, és nem válhat az állam cselédjévé. 23/ A Társadalomtudományi Társaság szervezéséhen rendezett ankéton is megütköztek a hagyományokhoz ragaszkodó tudománypolitikai koncepciók és a reformot sürgető elképzelések, a problémák azonban nem oldódtak meg. A Szent-Györgyi Albert elleni per tovább mélyítette az Akadémia válságát. Tizenhárom tudós — Bay Zoltán, Rusznyák István, Egerváry Jenő, Csűrös Zoltán, Jancsó Miklós, Ivánovics György, Detre László, Bruckner Győző, Gombás Pál, Laki Kálmán, Wolsky Sándor, Ernst Jenő és Tárczy-Hornoch Antal — az MTA elnökéhez levelet intézett, amelyben mély sajnálkozásuknak és őszinte megdöbbenésüknek adtak kifejezést amiatt, hogy az Akadémia rágalmazási pert indított Szent-Györgyi Albert ellen. A tizenhárom élvonalbeli tudós kijelentette, azonosítja magát SzentGyörgyi azon kijelentésével, hogy az Akadémia mai összetételében a jövőben nem felelhet meg feladatának és megújhodás nélkül nem képes részt venni az ország újjáépítésében. 2^/ A politikától viszonylag független MTA életére a pártok közvetlen befolyást nem tudtak gyakorolni. Az Akadémián belüli modernizálási törekvésekre viszont hatással voltak a tudománypolitikai viták, annak ellenére, hogy a megoldásnak a szervezeten belül kellett megszületnie. A magyar tudományos élet modernizálását követelőket támogatta a Magyar Kommunista Párt. Mivel az MKP nem helyeselte a tudomány teljes autonómiáját, az átalakulás érdekében a külső, politika részéről kezdeménye21/ Kis Újság, 1946.jan.6. 22/ Szabadság, 1946.febr.10. 23/ Kis Újság, 1946.jan.23. 24/ Szabadság, 1946.jan.23.
