Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
129 25/ zett beavatkotást is indokoltnak tartotta. Az MKP Értelmiségi Bizottsága julius 11-i ülésének egyik napirendi pontjaként szerepelt az MTA kérdése. Lukács György elkészitette az akadémiai tagok listáját, s ezt Fogarasi Béla adta át a Bizottságnak, az SZDP-vel való tárgyalás és a közös álláspont kialakítása céljából.^ 8/ A nyár folyamán az MKP Tudományos Bizottsága is tárgyalt a magyar tudományos élet kérdéseiről.27/ A természettudósok és a politika részéről érkező kihivásokafc az Akadémia korábbi funkciójához és struktúrájához ragaszkodó tudósok is kénytelenek voltak mérlegelni. A humán csoport engedményekre kényszerült. Mivel a Természettudományi Akadémiának sem az Akadémia felszámolása volt a célja, hanem csak az, hogy kierőszakolja a megújhodást, újból megkezdődtek a két akadémia között a tárgyalások. A július 1-jei összülésen Moór Gyula beszámolt arról a megállapodásról, hogy az Akadémia esedékes nagygyűlésen beválasztják a III. osztályba a Természettudományi Akadémia azon tagjait, akik nem tagjai az MTA-nak, s ezt követően a Természettudományi Akadémia megszűnik. Az MTA II. osztályán kettéválasztják. Ezentúl a II. osztály a matematikai, fizikai, kémiai és műszaki tudományok osztálya lesz, mig a IV. osztály a biológia és az orvosi tudományok osztálya. Megegyeztek abban is, hogy a III. és IV. osztály taglétszáma egyenlő lesz az I. és II. osztály együttes taglétszámával. Közös egyetértéssel megállapodtak arról, hogy az elnöki tisztségre Kodály Zoltánt, másodelnöknek Szent-Györgyi Albertet jelölik, főtitkár pedig Voinovich Géza marad. A szervezeti reformot ugy jaróbálják megoldani, hogy az Akadémia tagjainak számát 160-ra csökkentik, s minden szakosztálynak 20 rendes és 20 levelező tagja lesz.^S/ Az MTA tagválasztó és tisztújító nagygyűlésén egyhangúlag Kodály Zoltánt választották elnökké, Szent-Györgyi Albertet másodelnökké, a főtitkár ismét Voinovich Géza l9tt. 29/ 1946. julius 24—én választották meg az uj levelező és tiszteleti tagokat. A 26 levelező tagból mindössze négyen képviselték a humán tudományokat: Bibó István politológus, Kerényi Károly klasszikafilológus, Pátzay Pál szobrász és Sik Sándor irodalmár. A 22 uj természettudományi levelező tag közül mindössze egy volt mérnök: Borbély Samu. Az orvostudományt öten képviselték: Jancsó Miklós, Mansfeld Géza, Rusznyák István, Sántha Kálmáft és Törő Imre. Négy vegyész volt köztük: Bruckner 25/ Lukács György a Szabad Nép ápr. 2-i cikkében kifejtette, hogy a demokratikus pártok túlságosan lojálisak voltak az egyetemekkel és az Akadémiával szemben. Az autonómia biztositása mindössze azzal járt, hogy néhány progressziv tudós egyetemi tanár illetve akadémikus latt. A tudományos élet legnagyobb szervei továbbra is idegenül állnak a demokráciával szemben és az ujjáépités támasztotta követelményeknek nem képesek megfelelni. Szabad Nép, 1946.ápr.2. 26/ PI. Arch. Titk. Fi. 636. Az ülés anyagáról és a lista sorsáról nincs információ. 27/ PI. Arch. 274-24/2. 28/ Népszava, 1946.jul.l. Szabadság, 1946.jul.4. 29/ Szabad Nép, 1946.jul.27.
