Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
125 Pa rasztpárt hivatalos lapja egyszer foglalt állást az MTA kérdésében. A Szabad Szó nem értett egyet Voinovich Géza fótitkár újraválasztásával, ezért április 27-én támadást intézett ellene és a távozását szorgalmazta. Azzal vádolta Voinovichot, hogy a szabályok megsértésével 1944. novemberében összehívta a nagygyűlést, s bár a gyűlés nem volt határozatképes, mégis odaítélte az Akadémia Nagydiját Orsós Ferencnek. 14/ Az MTA áprilisi összülésére a Népszava május 4—én reagált. A szociáldemokrata újság támogatta Szent-Györgyi modernizálási törekvéseit. A Magyar Tudományos Akadémia szerepét abban látta, hogy a tudományt szolgálja és a minőséget védje, aminek viszont a német szellemű akadémia és tagsága nem képes megfelelni. 15/ Mivel a magyar tudományos élet problémái nem oldódtak meg, a kérdésről különböző fórumokon továbbra is folyt a vita. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének 1945« szeptember 7-i tanácskozásán sokoldalúan és viszonylag részletesen foglalkoztak a tudományos élet problémáival. A vitaelőadást tartó Vigh Károly kommunista küldött kifejtette, hogy az eddigi szellemben és keretek között mozgó tudományos élet nem felel meg a demokratikus Magyarország követelményeinek. A tudományos élet további dezorganizáltságát tűrhetetlennek tartotta, ezért átfogó, széles látókörű reformot sürgetett. Az MTA-val kapcsolatban azon az állásponton volt, hogy csak igazi tudósok és testületük vezetheti és szervezheti a tudományos életet. Ugy látta, hogy a tudósok alkotómunkájának gyakorlati alkalmazására eddig soha nem látott távlatok nyilnak. Véleménye szerint az ország súlyos gondjai mellett is módot kell találni arra, hogy a magyar tudósok mindent megkaphassanak az államtól, ami tudományáguknak és önmaguknak szükséges. Vigh Károly a tudományos fejlődés szempontjából lényeges kérdésnek tartotta a szakkönyvtárak központosítását. Nézete szerint sokkal nagyobb teljesítménnyel dolgozhatna a meglévő tudományos apparátus, ha egy-egy tudományág szakkönyveit egy helyre összpontosítanák. Az ország újjáépítése és a várható technikai fejlődés miatt Vigh Károly különösen fontosnak tartotta a természettudományok támogatását. Ezek fejlesztését azért is pártolta, nehogy az ország lemaradjon a tudományos világversenyben. A tudományos élet megszervezésében fontos szerepet szánt az MTAnak, mégpedig az uj, a válságból kilábalt akadémiának. Az ország reprezentatív tudományos szerve még nem szabadult meg a feudális Magyarország sok rossz hagyatékától. Vigh Károlynak rossz véleménye volt Voinovichról, a főhercegi idők főtitkárának nevezte. Mivel a tagság egy része Hóman és Szily befolyása alatt állt, Vigh ugy vélte, az Akadémia falai között terjed a legkonokabb és legmaradibb reakció. Álláspontja szerint a magyar tudományos élet türelmetlenül várja, hogy felülkerekedjenek a demokratikus erők és meginduljon a szükséges tisztulási folyamat. Az Akadémia szükségszerű megváltoztatása ellenére helyeselte, hogy a demokratikus kormányzat tiszteletben tartja az Akadémia autonómiáját, nem avatkozik annak belső ügyeibe. 14/ Szabad Szó, 1945.ápr.22. 15/ Népszava, 1945.máj.4.
