Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
126 Erdey-Gruz Tibor az egyik legfontosabb tudománypolitikai feladatnak az egységes tudomány irányitást tartotta. Megitélése szerint erre a feladatra a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyett egy, a kor szinvonalán álló Akadémia lenne alkalmas, amely az uj kívánalmaknak megfelelően irányitja a kutatást, teljes szabadságot ad minden alkotómunkának, és szervezi a tudományos kutatómunkát. Jánossy Dénes a tudományos élet átszervezésében különleges szerepet szánt az MTA-nak, Kosáry Domokos nem hitt az Akadémia kivülről kezdeményezett megváltoztatásában. Szent-Györgyi Albert korábbi véleményét fenntartva uj akadémia létesitése mellett foglalt állást, anélkül azonban, hogy Széchenyi Akadémiája a háttérbe szorulna. Zsirai Miklós kiállt a Széchenyi szelleméhez hU Akadémia mellett, amelynek fő célja a magyar nyelv müvelése. A természet- és műszaki tudományokat preferáló tudománypolitikai el.tépzelésekkel kapcsolatban kétségeit fejezte ki, szerinte Magyarország nem képes a tudományok világversenyében részt venni, csak a nemzeti tudományok müvelésével tűnhet ki. 1^/ Az átalakulást követelő szakmai csoportok a tudomány autonómiáját és szabadságát tisztelatben tartva kivánták végrehajtani a változásokat. A tudományos élet modernizálásának politikai jellege is volt, mert a reformért sikraszállók többnyire azokkal kerültek összeütközésbe, akik tudományos pozicióikat a régi rendszerben szerezték. Az MTA körüli vita 194-5-1946 fordulóján is a tudománypolitika központi kérdése volt. Az Akadémia Reformbizottságában folyó viták azt mutatták, hogy a természettudományok súlyának növelése nehézségekbe ütközik. Szent-György i Albert az akadémiai reform elhúzódásában ismét annak bizonyságát látta, hogy az MTA nem alkalmas az újjáépítéssel kapcsolatos feladatok ellátására, ezért újból bejelentette lemondását az akadémiai tagságról. Ezt az Akadémia ezúttal tudomásul vette, leszögezve, hogy mindent elkövet a Természettudományi Akadémiával való együttműködés érdekében, de Széchenyi Akadémiájának szellemét nem áldozza fel. 1945. december 4-én a Természettudományi Akadémia közgyűlése megállapította, hogy az MTA vezetőségében nincs hajlandóság komoly reform végrehajtására, ezért a további tárgyalást céltalannak tartotta. 1// Másnap Szent-Györgyi tájékoztatta a sajtó képviselőt kilépésének okairól és újból megfogalmazta tudománypolitikai elképzeléseit. Hangsúlyozta, az Akadémia nagyraértékben felelős a nemzeti katasztrófáért. Alapitója elgondolása szerint a szellemi függetlenség és haladás fellegvára lett volna, ehelyett a szervilizmus és a féltudományosság fellegvárává vált. Egy olyan akadémia, amelynek József főherceg volt a vezetője és Orsós Ferenc a tudományos eszménye, az képtelen az ország ujjáépitését előrevinni. A megújhodásra csak akkor van lehetőség, ha tagrevizióra kerül sor. 16/ Egyetem, tudomány és akadémia. = Embernevelés, 1945.3-4.no. 133..135..136.P. 17/ TILKOVSZKY L.: im. 353. P. 18/ Szabad Nép, 1945. dec.6., Kis Újság, 1945. dec.7.
