Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
3-4. szám - Szemle
277 tudományos eredmények átvételét. Domanovszky felhivta tudóstársai figyelmét arra, hogy az Országos Ösztöndíjtanács már 1940-ben javasolta ösztöndija sok Szovjetunióba küldését.// A társadalmi szervek és politikai pártok is szorgalmazták a kapcsolatfelvételt. A Magyarok Világszövetsége egy moszkvai Collegium Hungaricum felállítását kezdeményezte. 8/ Az MKP feladatának tartotta, hogy a német orientáció miatt elszigetelődött egyetemeket és a tudományos életet kimozditsa a válságból és hozzájáruljon a nemzetközi tudományos együttműködésbe való bekapcsolódáshoz. 9/ A magyar-szovjet tudományos kapcsolatfelvételt a Nemzeti Parasztpárt lapja, a Szabad Szó már márciusban szorgalmazta, az együttműködés fontosságát egymás szellemi értékeinek a megismerésében és a tudományos kutatások ápolásában látta. 1 0/ A kisgazdapárti Ortutay Gyula szerint a tudománynak nemcsak belülről kell megújhodnia, hanem a világgal való kapcsolatát is újra kell rendeznie. A Független Kisgazda Párt javasolta Collegium Hungaricumok létesítését Belgrádban, Bukarestben, Varsóban és Prágában. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy a szomszédos országok fiai felkeressék a magyar tudományos intézeteket. И/ A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének 1945. szeptember 7-én a magyar tudomány jövőjéről rendezett tanácskozásán a résztvevők többsége szintén hangsúlyozta a szomszédos népekkel kiépitendő kapcsolatok fontosságát. Kosáry Domokos a Duna menti szomszédokkal való együttműködést szorgalmazta abból a felismerésből, hogy kölcsönösen szükségünk van egymásra. Ugyancsak Kosáry javasolta az angolszász, a francia és a szovjet tudományos élettel való közvetlen kapcsolat kiépitését. A nyugati kapcsolatokat tovább fejlesztendőnek minősitette, a Szovjetunió tudományos életének megismeréséből pedig a most megnyiló lehetőségek minél jobb kihasználására buzditott. Zsirai Miklós hangsúlyozta, hogy nem politikai haszonkeresésből, hanem igenis a magyar tudományos élet érdekében kell az orosz tudománnyal felvenni a kapcsolatot. Hajnal István a magyar tudományos horizont kiszélesítése mellett állt ki. Szorgalmazta, hogy intézményesen biztositsák a nemzetközi tudományos életben való részvételt, a külföldi nagy folyóiratokban, kiadóknál való megjelenést. Tudományos életünk nemzetközi megismertetése szempontjából jelentős volt az a kezdeményezés, hogy az Akadémia a kormány támogatásával létesitsen állandó alapot arra, hogy a világnyelvekre leforditsák azokat a munkákat, melyeket az erre a célra felállitott szakbizottságok külföldi elhelyezésre alkalmasnak találnak. 1 2/ 7/ Szabad Nép, 1945. julius 1. 8/ Szabad Szó, 1945. julius 24. 9/ Szabad Nép, május 12. 10/ Szabad Szó, 1945. március 31. 11/ Kis Újság, 1945. julius 27. 12/ Egyetem, tudomány és akadémia. = Embernevelés, 1945.3-4.no. 133., I35., I36.p.
