Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
3-4. szám - Szemle
268 A sokoldalú kapcsolatokról vallanak az Országos Ösztöndíjtanács 1945. augusztus 23-án kiirt uj kutatási pályázatai. A bécsi Collegium Hungaricumba öt, a bécsi Történettudományi Kutatóintézetbe kettő, a római Collegium Hungaricumba öt, a római Fraknói Vilmos Intézetbe kettő, a római Egyházi Intézetbe öt kutató pályázhatott. Nyolcvankilenc, intézethez^nem kötött ösztöndij szerepelt a pályázati kiirás-on: tiz az Egyesült Államokba, tiz Nagy-Britanniába, kettő Belgiumba, kettő Bulgáriába, öt-öt Csehszlovákiába és Jugoszláviába, kettő Lengyelországba, öt Romániába, három Svájcba, kettő Svédországba és husz a Szovjetunióba szólt.13/ A múlthoz képest lényeges változás volt, hogy kevesebb kutató pályázhatott a két világháború között is látogatott kutatóhelyekre. Nagy számban mehettek viszont olyan országokba, amelyekkel korábban egyáltalán nem vagy alig voltak kapcsolataink. Az ösztöndijakból kiviláglik, a kormányzat arra törekedett, hogy Keleten is, Nyugaton is bővüljenek a kapcsolatok; a szomszéd államok kiemelt szerepét bizonyítják a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által az 194546-os akadémiai évben alapitott uj ösztöndijak: a Szovjetunióban 30, Ausztriában 10, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában 8-8 ösztöndíjasnak kivántak lehetőséget biztosítani a kutatómunkára.^4/ A magyar-szovjet tudományos kapcsolatok fejlesztését szolgálta az 1945 juniusában létrejött Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, valamint az orosz tanszékek, lektorátusok. 1945 őszén a pécsi egyetemen már működött az orosz lektorátus, szervezés alatt állt az orosz tanszék Debrecenben, az orosz és ukrán tanszék Budapesten, valamint az orosz lektorátus Szegeden és Budapesten. Tárgyalások folytak a Szovjetunióval a főiskolai tanárok cseréjéről. A művelődési kormányzat kérte, hogy a Szovjetunió mihamarabb küldjön szakembereket Magyarországra a két ország tudományos, irodalmi és művészeti cseréjének tanulmányozására, és adjon módot arra, hogy háromnégy magyar szakember mielőbb a Szovjetunióba utazhassák. Az első külföldi tudósok is a Szovjetunióból érkeztek. 1045. október 6-án a Zeneakadémián előadást tartott Varga Jenő, a Szovjet Tudományos Akadémia. tagja "A háború hatása a tőkés gazdaságra" cimmel.^/ A magyar-szovjet tudományos könyvek, kiadványok cseréjére a VKM kezdeményezésére magyar-szovjet bibliográfiai központ felállítása is megke zdődött. 1945 őszén újra megkezdte működését a Bibliográfiai Csereközpont. A háború nagy pusztítást okozott a tudományos könyvtárak állományában, és lehetetlenné tette a tudományos szakirodalom beszerzését is. A műszaki tudományok fejlődésének egyik legfőbb 13/ Magyar Közlöny, 1945.108.no. 14/ Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Hiteles Kiadás. Bp.1946, Athenaeum. 41. p. 15/ Szabad Nép, 1945. október 4. 16/ Ideiglenes Nemzetgyűlés ... i.m.
