Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Figyelő

58 "Mentsük meg a brit tudományt ! " Ezzel a cimmel féloldalas hirdetés jelent meg a London Times 1986 januári számában. A hirdetést közzétevők ilyen módon próbálták felhivni a közvélemény figyelmét a tudományos élet veszélyes helyzetére. Ezzel egy időben megalakult az SBS /Save British Science/ csoport, amelynek tagjai megpróbálják megváltoztatni a brit tudomány fejlődésében jelenlévő kedvezőtlen tendenciákat. A tudósok riadalmának az az oka, hogy a kormány évrőlévre a GDP /hazai össztermék/ egyre kisebb százalékát forditja tudományos célokra. 1984 és 1985 között például a Tudományos Tanácsok Tanácsadó Testülete 691 millió fontból gazdálkodott, ami a GDP-nek mindössze 0,17 %-a. Abszolút számokban nézve a kutatástámogatás az elmúlt évtizedben dinamikusan nőtt. Az 1984—85-ös költségvetési évben felhasznált összeg a tiz év előttinek három és félszerese, ami átlagosan évi 13i3 %-os emelkedést jelent. Ha azonban az inflációt is figyelembe vesszük, akkor az összes növekmény csak 8 %-os, ami évi átlagban 0,76 %-ot jelent. Az SBS csoportnak jelenleg mintegy 1 8OO tagja van a legkülönbözőbb tudományos körökből, a tagok között van nyolc Nobel-dijas is. Közadakozásból eddig 23 ООО font gyűlt össze a csoport által inditott kampány támogatására. Az SBS csoport nem csak a hatékony kutatómunka végzését akadályozó anyagi nehézségeket hangsúlyozza, hanem rámutat másfajta veszélyekre is. Mindenekelőtt arra, hogy sokat romlott a kutatói m о r á 1 . Egyre kevesebben látnak perspektivát az egyetemi oktató-kutató munkában és inkább az iparban, az üzleti életben próbálnak elhelyezkedni /ahol jövedelmük 50 %-kal magasabb lehet, mint az egyetemeken/. Arra is van példa, hogy az egyetemek a kutatómunkát mint rövid távú üzleti vállalkozást végezve próbálják megteremteni anyagi biztonságukat. Ugyancsak aggasztó folyamat, hogy az egyetemek a kutatásokat egyre inkább olcsóságuk, nem pedig tudományos értékük szerint bírálják el. A válság nemcsak a közepes vagy a kis egyetemeket érinti, veszélyben vannak a világszerte elismert intézmények is. Baldwin, az Oxford University tekintélyes kutatója nyilatkozta: "... olyan helyzet jöhet létre, amikor nemcsak az egyetemeink válnak másodosztályúvá, de ami még rosszabb, másodosztályúvá válhat vegyiparunk is. A vegyipar pedig az ország talán legerősebb iparága. Jövedelmező is. Ha most kidobjuk az ablakon, mi marad nekünk 2000 utánra?" A gazdasági nehézségeknek tudható be az is, hogy sokan külföldön keresnek munkát, ahol magasabb jövedelemre és jobb kutatási feltételekre számithatnak. Egyoldalú lenne a kép, ha nem beszélnénk a pénzügyi problémák két kedvező hatásáról is. Közelebb került egymáshoz a gazdasági élet és az oktatási szféra. Az egyetemek egyre inkább ráutaltak az ipari megrendelésekre, és igy remélhetően szorosabb kapcsolat alakul ki a gyakor-