Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
6. szám - Szemle
503 számolóinak összesítéseiből lehetett némi képet kapni a finanszírozás alakulásáról. A kutatási beszámolójelentések készitését átfogóan 1953-ban szabályozták először. Ekkor félévenként, 1955-től évenként kellett jelentéseket készíteni. Az első OTTKT-hoz kapcsolódóan a 60-as évek első felében speciális éves és ötéves beszámolási rendszert is kidolgoztak, s ebben helyet kaptak a K+F források képzésének és elosztásának, valamint felhasználásának fő mutatói is. Kisérlet volt ez arra, hogy a kutatásirányitó tárcák számoljanak be — többek között — K+F forrásaik alakulásáról és felhasználásáról. A kialakitott beszámolási rendszer azonban éppen ebben a vonatkozásban nem funkcionált. A források alakulásáról hagyományos pénzügyi /költségvetési/ beszámolók adtak csupán némi áttekintést. A második OTTKT életbelépése után újból napirendre került egy sajátos beszámolási rendszer kialakitása, és az eredeti szándékok szerint ez lett volna a fő eszköze a források képződési, elosztási és felhasználási folyamatai figyelemmel kisérésének. Ez azonban csakhamar lekerült a napirendről, egyes elemei lényegében csak a TPB munkájában érvényesültek tovább /pl. beszámolók egyes tudományágak helyzetéről, az OTTKT feladatainak állásáról/. Ilyen előzmények után került a figyelem középpontjába a hagyományos pénzügyi beszámolási rendszer /pl. a költségvetési beszámolás, a vállalati mérlegbeszámolók stb./. Ezek azonban kevéssé voltak alkalmasak a K+F forrástervezés információs igényeinek kielégítésére. A 70-es és a 80-as években számos kisórletet tettek a különböző információs rendszerek ésszerű összehangolására, s külön a forrástervezési szempontok fokozottabb érvényesítésére is, de ezek nem hoztak komolyabb változást. Kivételt képez az OMFB információs tevékenysége, amennyiben a MŰFA képzéséről, elosztásáról és felhasználásáról — a vállalati mérlegbeszámolók alapján — évente rendszeresen összefoglalta és elemezte az adatokat /szük körben terjesztett kiadványokba n/. Az OMFB többször kezdeményezte a MŰFA pénzügyi mutatóinak célszerűbb meghatározását, tartalmi pontosítását, a tulajdonképpeni K+F ráforditások elkülönített kimutatását. Hasonló kezdeményezéseket tett az MTA is, de ezeket sem követték komoly változások a pénzügyi beszámolási rendszerben. A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER A felszabadulás után az első K+F statisztikai jellegű felmérést a Magyar Tudományos Tanács végezte el a 40-es évek végén létező intézményhálózatról, annak személyi állományáról, anyagi-pénzügyi ellátottságáról. A cél a kutatások első országos tervének megalapozása volt. A Központi Statisztikai Hivatal /KSH/ első statisztikai felmérése a főhivatású kutatóintézetek hálózatának 1953« évi adatairól eredetileg szintén hasonló célt szolgált, de végül csak regisztrálási jelentősége lett. A TFT megbízásából a KSH 1957-től végzett évente rendszeres statisztikai felmérést a főhivatású kutatóintézetek körében, 196l-től ez kiterjedt a felsőoktatási intézményekre és