Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Figyelő
50 - hatékonyabb, ösztönzőbb bérezési rendszer bevezetése. — DOBROV,G.M.: The strategy for national science policy in the USSR. = International Social Science Journal /Paris/, 1986.108.no. 289-3OI.p. B.Cs. A tudományban elkerülhetetlen az áta lakitás A Literaturnaja Gazeta interjút készített Vascsenkóva1, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága kollégiumának tagjával a tudományos életben szükségessé vált átalakításokról. A tudomány és a termelés közötti szakadék fő oka abban rejlik, hogy az ipar munkáját hosszú időn át mennyiségi mutatók alapján értékelték. Az iparnak és a tudománynak kevéssé volt szüksége egymásra, a vállalatok nem mutattak érdeklődést a tudományos munkák iránt. A tudósok kénytelenek voltak kevéssé időszerű témákkal foglalkozni, és nem kisérték figyelemmel az eredmények bevezetését. Hatással volt a tárcaszemlélet is: a minisztériumok kedvező beszámolókat készitettek saját kutatóintézeteik tevékenységéről, az állítólagos gazdasági hatékonyság alapján állapították meg a prémiumokat, akkor is, ha az illető munkák alkalmatlanok voltak az alkalmazásra. Hiányzott a kutatóintézetek ellenőrzése, nem volt megfelelő a tudományos kutatás tervezési rendszere. Az intézetek maguk állították össze a tématerveket, s azokról nem folyt vita, nem készült szakértői vélemény. Még jelenleg is érvényes az Állami Tervbizottság utasítása, amelynek értelmében a minisztériumok számára először előirányozzák a tudományos kutatás végzésére szolgáló eszközöket, s csak azután állítják össze a munkák terveit. Ennek következtében az ágazati tudományos kutatóintézetek hálózata mérhetetlenül felduzzadt. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítására való törekvés jegyében a népgazdaság minden ágazatában ki kell jelölni azokat a fő feladatokat , amelyek megoldása tudományos munkát igényel. Csak a termékminőség gyökeres javítása, választékának felújítása, a termelés munkaigényének leszorítása, az önköltség csökkentése stb. célkitűzések igazolhatják önálló tudományos kutatóintézetek létezését. Az átalakítás eredményeképpen minden ágazatban egyetlen vezető i n t é z e t marad majd, ezeket korszerű kutatási berendezésekkel és műszerekkel szerelik fel, nagy teljesítményű szerkesztési bázissal és kísérleti üzemmel is kiegészítik. A szovjet tudományos-műszaki potenciál jelentőségét mutatja, hogy a találmányokat és felfedezéseket széles körben felhasználják külföldön. Csak az Egyesült Államokban 5 6OO szovjet szabadalmat jegyeztek be /a Szovjetunióban 1 66О amerikait/. Az országon belül azonban nem kielégítően hasznosítják saját tudományos potenciáljukat.
