Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Figyelő
51 Az ágazati tudományos-műszaki komplexumok az akadémiai intézetekre épülve szerveződnek, a szakosított szerkesztési és kísérleti szervezetek bevonásával. Fő feladatuk kiemelkedően hatékony műszaki eszközök kifejlesztése a népgazdaság intenzív fejlesztése céljából, a kifejlesztett termékek kis sorozatainak legyártása, illetve a műszaki bázis előkészítése a nagysorozatú gyártáshoz. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és az ipari minisztériumok keretén belül már megalakult az első 16 ágazatközi tudományos-műszaki komplexum. A tudomány és az ipar szövetségének másik uj formája a tudományos-termelési egyesülés. Több mint 350 tudományos-termelési egyesülés már működik, amelyekbe beolvadt 544 tudományos kutatóintézet, illetve szerkesztő iroda. A jövőben további 400 kutató és szerkesztő szervezet csatlakozik majd a tudományos-termelési egyesülésekhez, amelyekhez kísérleti, illetve sorozatgyártási üzemek is tartoznak. A tudományos-termelési egyesülések előnye a meglévő hiányosságok mellett is vitathatatlan: a fejlesztések időtartama —az ötlet megszületésétől a gyártmány ipari meghonosításáig— átlagosan felére-harmadára csökkent. Meg kell vizsgálni, érdemes-e fenntartani ezernyi kutatóintézetet. Csupán az ipari minisztériumokban több mint 2 ООО működik, a tudomány és a tudományos szolgáltatás szférájába sorolt szervezetek között vannak színházi tervező irodák, apró helytörténeti és egyéb muzeumok, hidrometeorológiai megfigyelési pontok, geológiai kutatócsoportok és egész igazgatóságok. De a többi, a tudományhoz első pillantásra közelebb álló szervezetek közül további csaknem 2 000 gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozik semmiféle tudományos tevékenységgel. A tudomány tartalékainak hasznosítása nem csak ebből áll. Akadnak tudósok, akik egyszer-kétszer megvédték disszertációjukat, és sok-sok év óta tovább dolgoznak azon a témán, holott az már sem tudományos, sem gyakorlati érdeklődésre nem tarthat számot. Néhány évvel ezelőtt minden ipari minisztériumban létrehozták a tudományos-műszaki információval és műszaki gazdasági megalapozással foglalkozó tudományos kutatóintézeteket. A gyakorlatban ezeknek az intézeteknek a többségét nem rendeltetésüknek megfelelően használják fel, hanem mindenféle minisztériumi és ágazati közlemény, konferencia, találkozó előkészítésére és megszervezésére, a minisztériumi részlegek munkájáról szóló jelentések és beszámolók összeállítására, különféle sajtóközlemények előkészítésére stb. A tudomány elkezdett átalakítása megköveteli minden tudományos intézet munkastílusának gyökeres megváltoztatását. Azokban az intézetekben, amelyeket az elvileg uj technika létrehozásával és meghonosításával biznak meg, ideiglenes tudományos-műszaki laboratóriumok alakulnak. Ezek a munkába bevonhatnak külső szakembereket is, illetve a bázisintézet műszaki személyzetét is, akiknek munkáját az úgynevezett belső mellékállás alapján díjazzák. Az ideiglenes műszaki-tudományos laboratórium fő rendeltetése a befejezett kutatások operativ hasznosítása a népgazdaságban. A SZUTA intézeteiben már 36 ilyen ideiglenes laboratórium létesült, a köztársasági akadémiák
