Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Szemle
18 A K+F ELLENŐRZÉS MODELLJEI ELLENŐRZÉSI MODELLEK A K+F ellenőrzés irodalmában egyaránt találhatók normativ és leiró modellek. Első pillantásra nem sok közös vonást mutatnak s nem tűnnek beilleszthetőnek egy általánosabb keretbe. Az alaposabb vizsgálat során azonban három alapvető dimenzió rajzolódik ki, amely a legtöbb mo deliben előfordul: a vizsgálati súlypont, a technikai erőfeszítés mérése és a pénzügyi szempontok. Valamennyi vizsgált modell a háromból legalább két dimenzióval foglalkozik, hat hiján valamennyi mind a három di menziót vizsgálja. Természetesen az egyes modellek ellenőrzési dimenzió óival kapcsolatos és itt tárgyalt változók nem jelentik az összes lehetséges változót. A VIZSGÁLATI SÚLYPONT A szakirodalomban tárgyalt ellenőrzési modellek vizsgálati súlypontja három különböző szintre helyeződhet. A legtöbb modell az egyes K+F pro.jektumok vizsgálatára törekszik, s ez esetben a kutatási projektum /téma/ a következő meghatározásnak felel meg: "... általánosságban van egy világosan meghatározott szakmai-technikai cél, melyet egy bizonyos megtervezett időn belül és bizonyos pénz ráfordítással kell elérni ...". 2/ Két ellenőrzési modell a kutatási programok és a kapcsolódó K+F témák vizsgálatára koncentrál. A harmadik modell pe dig a szervezet K+F tevékenységének, programjának egészét /"összvállalati kombinált célok"/ tartja fontosnak. A TECHNIKAI ERŐFESZÍTÉS MÉRÉSE Az ellenőrzési modellek második, leginkább közös dimenziója a meg figyelt technikai-módszerbeli erőfeszítés, ill. teljesítmény mértéke. A modellek több mint fele az egyéni technikai "határkövekre" összpontosítja figyelmét, különsen a speciális kutatási témákkal összefüggésben. Ez esetben a "határkő" olyan technikai eredményt jelöl, amelyet a kutatómunka során előre megsejtettek, s amelynek gyakorta a PERT vagy a CPM /kritikus ut/ tipusu módszerek alkalmazásával bukkantak nyomára. E határkő jellegű eredményeket azután összevetik a szervezet K+F tervével. Más modellek az egyéni "határkövek" helyett az általános v á 1 lalati célok elérésére tett erőfeszítések eredményeit vizs gálják. Pl. a Union Carbide olymódon ellenőrzi K+F programját, hogy megvizsgálja a folyó K+F témák célját, s azt összeveti az uj termékek kifejlesztésében és bevezetésében elért eredményekkel. Ismét más modellek a szervezeti célok elérésének mértékét kisérik figyelemmel: pí. a kutatási téma befejezése után ellenőrzik, hogy mennyire sikerült /vagy 2/ READER, R.D.: Aspects of project control in R+D. = R+D Management /Oxford/, 1977.2.no. 72-82.p.
