Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Szemle
nem sikerült/ elérni az összvállalati kombinált célokat. E szemlélet szerint a K+F olyan közvetítő közeg, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat eladhassa termékeit és profitra tegyen szert. PÉNZÜGYI MEGKÖZELÍTÉS Csaknem valamennyi ellenőrzési modell nagy súlyt helyez a pénzügyi megfontolásokra, kivált a folyó költségek és a K+F költségvetés összehasonlítása tekintetében, vagyis a költségeket tekintik a legfontosabb vizsgálandó és ellenőrizendő változónak. A tervezett költségektől való eltérés világosan jelzi az ellenőrzés időszerűségét. Néhány modell3/ a kutatási erőfeszítés értékét tekinti fontosnak: azt számítja, hogy a projektum időtartama alatt mekkora az a valószínű pénzösszeg, amely a kutatástól a kereskedelmi hasznosításig áramlik; azaz összehasonlítják a negativ pénzáramlást /a kutatás költségeit/ a redukált pozitív áramlással /a jövőbeni eladásokból származó tervezett bevételekkel/. A K+F ELLENŐRZÉSI MODELLEK TAXONÓMIÁJA A három alapvető dimenziót az egyes dimenziókkal összefüggő valamennyi potenciális változóval együtt az 1. táblázat foglalja össze. Ily módon az ellenőrzési súlypont három területe kombinálódik a technikai erőfeszítés mérésének három elemével és a pénzügyi meggondolások két elemével, s ez a K+F ellenőrzési modelleknek összesen 18 lehetséges típusát adja. Vagyis minden egyes potenciális modelltípust az határoz meg, hogy a három alapvető dimenzió közül melyikre helyezi a súlyt. Az 1. típus a vállalat kombinált kutatási programját hangsúlyozza, a "határköveket" kiséri figyelemmel, s a költségeket a költségvetéssel veti össze. A 2. tipus első két súlypontja azonos az elsőével, de az egyéni kutatási erőfeszítések jelenlegi értékét veti össze egymással. Ily módon mind a 18 potenciális ellenőrzési modell leírható. Az 1. táblázat azt is feltünteti, hogy — a szakirodalom tanúsága szerint — e modellek közül melyik milyen gyakoriságban került gyakorlati felhasználásra. A MEGFIGYELT MODELLTÍPUSOK A modelleket a 2. táblázat tovább osztályozza szakirodalmi megjelenésük és az alkalmazó vállalat /szervezet/ alapján. A táblázatok tanúsága szerint a 13. — a projektum - határkő ráfordítás /költség/ dimenziójú — modelltípus alkalmazása a leggyakoribb. Kitűnik, hogy a költség /ráfordítás/ szemléletű gazdasági vizsgálat gyakoribb a tőke szemléletűnél. A technikai erőfeszítés "határkő"jellegü vizsgálata csaknem közös szempontnak tekinthető. A kutatási projektumok /témák/ nagyobb figyelmet kapnak, mint a vállalati vagy kombinált összvállalati kutatási programok vizsgálata. 3/ RUSSELL, E.J.: R+D evaluation — the total program approach. = Financial Executive /Morristovin.NJ./,1970.december. 21-29. p.