Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986
1. szám - Figyelő
42 Sikernek könyvelhető el azonban, hogy a francia tudomány támogatásának a hetvenes években bekövetkezett hanyatlását meg tudták állítani, sőt képesek voltak a trendet megfordítani! A tudomány iránti politikai hozzáállás, s a tudósok iparhoz való kapcsolata megváltozott. A kutatók elfogadták Chevènement nagy "forradalmát": hajlandóak az iparral kooperálni, s ma már az ipar is partnernek tekinti őket. A minisztertanács megígérte a tudósoknak, hogy növelni fogja a laboratóriumi müsze rvásár lási összegeket, gondoskodnak a K+F foglalkoztatottságról, a hosszú távú továbbképzési politikáról, az ipari kutatás kibővítéséről, a nagy műszaki fejlasztési programok /űrkutatás, repülésügyi, energia és óceánkutatási programok stb./ folytatásáról, az adókedvezmények és az ipari kutatás anyagi ösztönzőinek gyarapításáról. Az uj tudományos foglalkoztatási politika nevében már Chevènement növelte a tudományos munkaerő létszámát: 1Э81 óta a tudományos munkahelyek száma évi 3 %-kal emelkedett, Curien a következő három évben 1400 uj állást irányoz elő, zömmel a fejlett technika területén. A kutatási programok központi tervezéséhez és irányításához fűzött remények nem váltak valóra, A kormány erőfeszítései a génsebészet mezőgazdasági és élelmiszertermelési alkalmazására nem jártak sikerrel. Ezért intézkedéseket hoznak a kutatási programok rugalmasabb megszervezésére . Az adókedvezmények növelése azért szükséges, mert a francia ipar még mindig viszonylag keveset fordit K+F-re: az ország polgári kutatási erőforrásainak csupán 43 %-át támogatja. /Az NSZKban és Japánban a megfelelő adat 65 %./ A kormány Ígéretet tett arra, hogy az ipari kutatás ösztönzésére évi 600-700 millió frankot fordit. Az uj törvény ösztönzi a tudósok és mérnökök mobilitását mind a tudományágak, mind a különféle szakmai szektorok és intézetek között. A kutatás eredményeinek alkalmazását elősegítendő a CNRS-n belül uj igazgatóság alakult, a Kutatása lkalmazási' és Hasznosisitási Igazgatóság /Direction de la Valorisation et des Applications de la Recherche, DVAR/, mely megkettőzte a CNRS kutatócsoportok szabadalmi kérelmeinek számát. 1984-ben 54 CNRS laboratórium között 2,8 millió frankot osztottak szét a szabadalmak profitjából. Az ipari szerződések értéke megháromszorozódott: az 1982. évi 10 millió frankról 1984-ben 31 millió frankra emelkedett. A DVAR ösztönzi az ipari szakembereket kutatási posztok vállalására, ezért 1984-ben ösztöndijat létesített kutatásvezetői állás betöltésére az iparban dolgozók számára. A CNRS uj alapszabálya lehetővé teszi a beruházásokat és a profitszerzést, igy uj vállalatokat és leányvállalatokat hozhat létre, pl. a MIDIROBOTS robotikai vállalatot Dél-Franciaországban. Az ipar leginkább a fizika, a szerves vegyészet, a gyógyszerészet, az anyagtudományok iránt érdeklődik, kevésbé az adatfeldolgozás és a matematika, a rendszerek és modellezések iránt.